Matthew Watkins, te ezért a 15 dologért kellesz nekem!

Matthew Watkinst Jessika Park - Szeretni bolondulásig c. könyvéből ismertem meg. Tavaly ősszel, a szentendrei utamkor felmentünk Budapestre is, és talán a Nyugatiban Zsákbamacskázhattam a Titkolni bolondulásig részt.
Időközben elolvastam az első részt is, amit mindjárt követett is Matt kiegészítő kötete, amivel teljessé vált a kép a fejemben. Celeste történetével sajnos még nem sikerült megismerkednem, de ami késik, nem múlik, remélem, még idén el tudom majd olvasni azt a részt is.
Matt már az első rész olvasása közben belopta magát a szívembe, de az igazi szerelem akkor történt meg, amikor megismertem az ő szemszögét is.

Egy kis ízelítő a történethez:

Hogy miért is imádom őt? Hát ezekért a dolgokért:

1. Egy igazi kockafej, egy zseni.

– Kétszakos vagy? Fizikás és matekos? Jesszusom… 

– Tudom. Kockafej. – Matt vállat vont. 

– Nem, ez igazán lenyűgöző. Csak meglep, hogy elfér az agyad a koponyádban. 

– Különleges tömörítőprogrammal láttak el, amely lehetővé teszi, hogy a rengeteg tárolt információ csak akkor kerüljön elő, ha épp szükségem van rá. Egyelőre csupán a bétaverziót futtatom, úgyhogy elnézésedet kérem bármilyen felmerülő problémáért. Igazán nem állhatok jót magamért.

2. Ezt az idézetet csak azok tudják értelmezni, és nagyon imádni, akik már olvasták a könyvet, és tudják a nagy titkot.

– Ha szeretnéd Finn gönceit szagolgatni, felőlem nyugodtan. Azt hiszem, a vén túrabakancsa fent van a padláson. Szeretnéd, hogy lehozzam? Biztos vagyok benne, hogy még mindig jó kis Finn szaga van. Hidd el nekem, a bátyám lábszaga még évek után is átható.

3. Matt és a mai világ, első felvonás

– Nyilván ez az oka, hogy nem lett belőlem társadalmi bálvány. Végre megmagyaráztad. Nem utánzom vakon a tömegkultúra agyoncukrozott, műkávés, jégkristályos kotyvalékok iránti imádatát. Megkönnyebbüléssel tölt el, hogy végre megértem, miért lesz egyre rosszabb a társadalmi megítélésem. 

– Vagy ez tehet róla, vagy a pólók.- motyogta Julie.

4. Matt és a bókok, első rész

– Kérlek, ne sírj, Julie! Egyszerűen csodálatos vagy, hogy be mertél menni! – mondta Celeste. 

– Egyáltalán nem csodálatos, Celeste. Hanem tök hülye – közölte Matt.

Awh, ellenállhatatlan, ugye?

5. Matt és a bókok, második rész

– Van fogalmad róla, hányszor szóltál ma rám, hogy fogjam be? 

– Van fogalmad róla, hányszor szólhattam volna még rád?

6. Imádnivaló, amikor Matt zavarban van. Mondjuk szerintem Julie sem falfehér...

– Beszéltünk az éjjel telefonon? 

A fiú habozott. 

– Igen. 

Jaj, ne! Julie kezdett visszaemlékezni. El sem akarta hinni, ami eszébe jutott. Talán csak kitalálta. 

– Tényleg megkérdeztem, hogy…? – Nagyot nyelt. – Megkérdeztelek, hogy mesteri szerető vagy-e? 

Matt megköszörülte a torkát, még mindig hezitált. 

– Meg. 

Celeste nevetésben tört ki.

7. Ha azt hiszitek, Matt nem képes kétértelmű utalásokra, akkor NAGYON tévedtek.

– Egy óra alatt sok mindenre lennék képes – ajánlkozott Matt.

8. Mintha csak a Shrekből lépett volna ki.

– Ott vagyunk már? Éhes vagyok – nyafogott Matt. – Pisilnem kell. Unatkozom. Mikor érünk már oda? Nem látok semmit! Miért van ilyen sötét? Ja, nincs is sötét. A szemem van bekötve. Ez a világ legrosszabb kirándulása! 

– Fogd már be, Matt! – Julie lehúzódott az autópálya legszélső sávjába, fél kézzel a fiú kezét fogva. – A következő lehajtóig bírd ki, és már ott is vagyunk. Megéri a kétórás autókázást. Bízz bennünk! 

– A megérit úgy értsem, hogy készpénz ütheti a markomat? Az Apple sajtótájékoztatót tart pár napon belül, és biztos vagyok benne, hogy piacra dobnak valami rém fölösleges kütyüt, amire azonnal szükségem lesz.

9. Matt, a divatdiktátor

Mellbe bökte a srácot. 

– Matthew, barátom, új cuccokra van szükséged. 

– Kösz szépen. 

Szédelegve nézett fel rá. 

– A hét minden napjára jut egy gyík pólód? 

– Nyugi, annál több van. 

– Óriási kő esett le a szívemről.

10. Azt hiszem, Matt még engem is lepipált a forgassuk ki mások szavát mániájával.

– Celeste, biztos vagyok benne, hogy Julie-nak semmi kedve segíteni nekem internetes cikkadatbázisokban keresgélni – felelte Matt. – Nem mindenkit izgat úgy az Amerikai Fizikai Intézet, mint engem. 

– Juj! – Celeste a szájához kapta a kezét, elfojtotta a nevetését. – Matt illetlenül beszél! 

– Nem úgy értettem, hogy felizgat, te kis perverz. 

– Most már tényleg illetlenül beszélsz! – visította Celeste. Erin hangosan felsóhajtott. 

– Matthew, muszáj ezt? 

– Csak könnyed csevejt folytatunk vacsora közben, anya. Aggodalomra semmi ok. Egyébként is, apával a ti szokásotok olyan kifejezésekkel dobálózni, mint szaporodási viselkedés, vagy éppen egyesülési jog. 

– Matthew! Elég legyen! – Erin hangosan beszélt, hogy túlharsogja Celeste kitörő vihogását.

11. Amikor Matt előveszi a romantikus énjét... Awh. 💘

Matt keresztbe tette a lábát, és a hasán összekulcsolta a kezét. 

– Értem, mire gondolsz. Miért nem hunyod le a szemed? 

– Csak ha te is. 

– Jó. 

Julie Mattre nézett, és várt. 

– Előbb te! 

– Nem, előbb te. 

– Egyszerre! Nem akarok csak úgy feküdni itt, miközben bámulsz. Mehet? Három, kettő, egy, rajt! – Julie lehunyta a szemét. 

– Most pedig várunk, és meglátjuk, mi jut eszünkbe. 

(…) 

Julie oldalra fordította a fejét, és kinyitotta a szemét. Matt őt nézte. 

– Megmondtam, hogy ne bámulj – suttogta a lány. 

– Nem bírtam megállni – súgta vissza.

12. Hogyan tegyük féltékennyé Matt-et, első rész

– Egyvalami viszont aggaszt – mondta Celeste lassan. 

– Mi az? Mi a baj a sráccal? 

– Seth számomra roppant ellenszenves tulajdonsága az, hogy jelenleg éppen romantikus és talán szexuális kapcsolatot létesít a fiatal hölggyel, akibe te egyre jobban belebolondulsz. 

Matt szinte felhorkant. 

– Uramisten! Jó éjszakát, Celeste! Talán egy kiadós alvás majd észhez térít. 

– Talán egykiadós alvás majd észhez térít téged! – közölte Celeste magától értetődően.

13. Matt nemcsak a számítástudomány, de a szavak mestere is. És még vajon minek a mestere? Hm.

(…) 

Megborzongott, ahogy a fiú a fülébe suttogott: 

-Hónapok óta álmodozom erről… rólad. 

Matt keze Julie derekára vándorolt, aztán még följebb, gyengéden a mellére csúszva.(…)

14. Akárhogy is imádjuk Matt-et, mi képtelenek vagyunk olyan szerelmi vallomásokra, mint amivel Julie jutalmazta a mi álompasinkat.

– Te vagy a mindenem – szólt Julie. – Nagy kihívást jelentesz, nehéz eset vagy, és rém zárkózott. És én mindezt imádom benned. Lenyűgöző vagy, bonyolult, zseniális és vicces. És én ezeket a tulajdonságaidat is imádom. Szerelmes vagyok az önzetlenségedbe és a túl nagy önfeláldozásodba. Szerelmes vagyok abba az oldaladba is, amelyik fél, szenved, és ellök mindenkit. Szerelmes vagyok a sebezhetőségedbe és az erődbe. Szerelmes vagyok a képességedbe, hogy hevesebben és hűségesebben szeress, mint amit valaha lehetségesnek hittem. Szerelmes vagyok a döntéseidbe, még a hibákba is, mert azok vezettek minket ide. Mindenekfölött egyszerűen szerelmes vagyok beléd, mindenbe, ami te vagy. A múltadba, a jelenedbe, a jövődbe. – Felemelte a kezét, és végigfuttatta ujjait Matt ajkán, állán, arcán. – Folyton rád gondolok, nem bírlak kiverni a fejemből. Végre a szívemre hallgatok, nem kételkedem benne. És ez már mindig így lesz. – Aztán megcsókolta a fiút. Hosszan, szenvedélyesen, végtelenül, csak egy Örökkévalóság után lassítottak. – Most pedig nyisd ki a szemed, és nézz rám! Mindent érzek, amit te érzel, Matt. Mindig is ugyanezt éreztem, most már tudom. És itt az ideje, hogy véget érjen a szenvedés.

15. De amiért igazán odavagyunk érte, az ez:

– Szükségem van rád – könyörgött a fiú. – Te vagy mindaz, ami belőlem hiányzik.

Nektek melyik a kedvenc idézetetek a könyvekből? Melyik megnyilvánulásáért imádjátok Matt-et?

Read More

Csábító Csütörtök #4 || Rachel Van Dyken - The ​Matchmaker's Playbook – A csábítás szabályai

   A Csábító Csütörtök egy olyan cikksorozat, ami kétheti(?) rendszerességgel egy-egy olyan erotikus könyvet vesz célba, amelyek valamilyen szinten nyomot hagytak bennem olvasás után. Olyan könyveket válogatok össze nektek az elkövetkezendőkben, amelyek nem kimondottan az ágyjelenetektől érdekesek, hanem a mondanivalójuktól, a tartalmuktól, a szereplők fejlődésétől, és az ezekhez hasonló apróságoktól, amelyekre az olvasók nagy része figyelmet fektet.

  Rachel Van Dyken-ről már sok jót hallottam, talán az Egyetlen c. könyvét olvastam is anno, de ebben már nem vagyok biztos, mert abban az időben még nem molyoztam, és a butuska kis fejemmel fel sem jegyeztem az olvasmányaimat. Ha mondhatom úgy, akkor ez volt az első történetem tőle, de nem az utolsó. Nem gondoltam volna, hogy ennyire le fog venni a lábamról ez a történet, és szinte észre sem vettem, máris beledobtam a Bookline-os kosaramba. A fene se tudja, mikor fog a polcomon pihenni, mert még meg sem érkezett a jelenlegi rendelésem.

   Térjünk is rá a bejegyzésem témájára, amiről nem tudok nem áradozva és visongva beszélni.

Író: Rachel Van Dyken

Magyar címe: A csábítás szabályai

Eredeti címe: The Matchmaker's Playbook

Oldalszám: 340 oldal

Műfaja: romantikus|| erotikus || New Adult || chick lit

Fordította: Sándor Alexandra Valéria

Megjelent: 2018.
Molyos százalék: 84%

Sorozat része-e?: Igen, az első része.

Olvasható-e önállóan?: Igen, mert nem folytatásos, mindegyik rész más karakterek történetét meséli el.

Főszereplők: Ian Hunter || Blake Olson

Szereplők, akik befolyásolták a főbb karaktereket: Gabi Sava || Lex Luthor

Minden ​szabályt megszeg, hogy övé legyen a lány. 

Miután egy baleset véget vet profi sportolói karrierjének, Ian Hunter visszatér az egyetemre – és készen áll arra, hogy egy újfajta játékban vegyen részt. Az ő agyából pattan ki a Szárnysegéd Bt. gondolata, ami, szájról szájra terjedő sikeres és titokzatos szerelmi tanácsadó szolgáltatást nyújt a szerelemre éhes lányoknak. Amikor Blake Olson jelentkezik, hogy igénybe vegye a Szárnysegéd Bt. szolgáltatásait, Ian megismeri minden idők legreménytelenebb ügyfelét. 

A slampos sportruhákban és tangapapucsban pompázó Blake-nek csodára van szüksége ahhoz, hogy megszerezze a kiszemeltjét. Csak egy profi randiguruval van rá esélye. Ian tudja, hogy a tanácsai és az átváltoztató munkája nyomán Blake is sikerrel járhat. Ám ahogy a lány lassan átváltozik, Ian rájön, hogy komoly veszély fenyegeti az első számú alapszabályát… Ne ess bele az ügyfélbe! 

Frappáns és szenvedélyes szerelmi történet, amiből az olvasó a fejét fogva döbbenhet rá a férfi és a női gondolkodás különbségeire. 

Bájos, pajkos, humoros.

  Egy kis kikapcsolódásra vágyott a lelkem, egy kicsit ki akartam szakadni Eszes Rita fantasy világából, mert bár imádom annak a történetnek is minden sorát, akkor, abban a pillanatban nem arra volt szükségem, hogy a fejemben levetített eseményekben a szereplők harcoljanak, hanem beszélgessenek, romantikázzanak, egymásra hangolódjanak. Hirtelen választás volt ez a könyv, megmondom őszintén az eredeti gondolataim azok voltak, hogy választok egyet a megkezdett sorozataim közül, nem kezdek bele egy újba, aztán mégis emellett kötöttem ki, de abszolút nem bánom a döntésemet.

  Nem is tudom, mikor nevettem annyit utoljára olvasás közben, mert mostanában abszolút nem humoros történeteket vettem a kezembe, és már hiányzott ez az érzés. Az első sor után elmosolyodtam, meg is mondom, miért: férfi szemszög. A férfi szemszög. Amikor elolvastam a Prológust, egy jóleső sóhaj hagyta el a számat, mert már akkor tudtam, hogy jó könyvet fogok olvasni, és ez az érzés végig kitartott.

   Számtalanszor estem már szerelembe a férfi főszereplőkkel, de most emelje fel az a kezét, aki nem járt úgy már legalább egyszer egy könyv olvasása után, hogy úgy bámult maga elé, mintha a szívét a hátlap és az utolsó oldal között hagyta volna, mert az a szarházi, beképzelt, sármos, tökéletes álompasi kitépte a helyéről! Mivel nem látok egyetlen egy kezet sem, azt hiszem, igazam van. Szerda délután én is pontosan így éreztem magam, és még aznap este is, amikor elcaplattam próbára ㄧ megjegyzem, onnan is elkéstem... Nem is értem, hogy történhetett ez meg. Még aznap este beszámoltam a könyvről a lányoknak, és elküldtem nekik a film linkjét azzal a címszóval, hogy ha megjelenik magyarul is(?), akkor az lesz az első dolguk, hogy lejönnek hozzám, és együtt megnézzük.

  Az alapötletet rendkívül egyedinek és fordulatosnak találom, bár ha nagyon szőrszálhasogató lennék, és sokáig csűrném-csavarnám a dolgokat, akkor azt mondanám, hogy ez egy főnök-alkalmazott viszony, csak épp más a környezet, más az élethelyzet, és  tulajdonképpen minden más is különbözik, így ez a szál szinte észre sem vehető. Ian nem érezte magát annyira főnöknek, és nem is viselkedett felsőbbrendűen, ha az ügyfeleivel volt, inkább olyan kapcsolatokat alakított ki velük, mintha ő lett volna az idősebb testvér, aki a jó útra tereli, és azon irányítja az eltévedt kisebbet.
  A fülszöveget természetesen nem olvastam el olvasás előtt, így nem rémlett pontosan a főszereplő lány neve, először pedig azt hittem, Shell az, akivel végül össze fog jönni. Motyogtam is magamban, hogy basszus, ez így túl egyszerű, az író helyében tuti nem így írtam volna meg. Aztán persze haladt a cselekmény, egyre jobban és jobban megismertem ezt az álompasit, és amikor először feltűnt Blake, rögtön tudtam, hogy az első elméletem hálistennek hamis, és ő az a lány, aki úgy megbolygatja majd az én új szerelmem életét, hogy az látni sem fog mást, csak őt.

   Blake karaktere nagyon tetszett. Furcsa volt, hogy nem az ő szemszögéből olvashattam a történetet, teljesen máshoz vagyok szokva, de ettől sokkal különlegesebbé vált számomra maga a könyv is. Egy picit mintha magamat látnám benne, én is szeretek a bő pólók mögé bújni, mert bár vékony vagyok, vannak dolgok, amikre abszolút nem vagyok büszke, és nem mindig mutogatom, továbbá mostanában én is elkezdtem sportolni (szimpla androidos GYM program után szabadon, de már egyre sűrűbben napi egy órát), és szeretnék valamiben én is jó lenni. Na, nem csapatjátékban, mert éles helyzetben nulla vagyok, de esetleg egy-két futóversenyt szívesen bevállalnék a jövőben, ha már eléggé késznek érzem magam rá. Ám nem csak ebben hasonlítunk, sokkal több közös dolgot véltem felfedezni benne, mint a legtöbb olyan karakterrel, akikben ugyancsak megláttam magam. Blake rettenetesen önbizalomhiányos, és ez abból fakad, hogy vissza volt fogva a gimis évei alatt, de nem a szülei által, hanem saját magától. Miért gondolom ezt? Görgessetek lejjebb: 

  Ian a szöges ellentéte Blake-nek, és nem csak abból a szempontból, hogy míg a lány semmit sem tud a szexről, addig a srác a(n)nál többet. Amit imádtam benne, az az, ahogy a női nemre nézett, és ahogy gondolkodott róluk. Egek, ha minden pasi ilyen véleménnyel lenne rólunk, nem lenne semmi probléma! Megfontoltan beszélt a szerelemről, úgy hallatszottak a tanácsai, mintha zsigerből mondta volna őket, de amikor ő is abba a helyzetbe került, mint az ügyfelei, hirtelen nem tudta, mit kéne megtennie előbb, hogy jó legyen. Ha az érzéseim nem csalnak, bármennyire is értett a nők nyelvén, egy picit elítélte őket amiatt, hogy ennyire szerencsétlenek a szerelemben, hogy nem tudnak önerőből lépni a kiválasztott férfi felé, de amint ő is megérezte a szerelem elsöprő erejét, ugyanolyan naiv, tudatlan, tanácstalan emberré vált, mint az összes nő, aki eddig hozzá fordult segítségért.

   Most biztos azon töprengetek, miért is ajánlom ezt a könyvet a Csábító Csütörtök rovatba, mert a fenti beszámolóm alapján biztosra vélitek, hogy ez bizony tele van erotikus jelenettel. Nem. Sőt, alig van egy-kettő, és azok is fenomenálisak. Miért is mondják rá mégis, hogy erotikus? Azért, mert ha a könyvet odaadod egy 12 éves kislánynak, kitér a hitéből. (Nem, itt most nem olyan 12 éves kislányról van szó, aki jobb erotikus részeket ír, mint én, vagy más író... Nem, ezeket a kislányokat most hanyagoljuk, mert most még jó szintben van a vérnyomásom.) Rengeteg erotikus utalás van, de egyik sem tartozik abba a disznó kategóriába.

  A történet központi szála az erotika, a férfi egyedek becserkészése és a ketrecben tartása. Ian látásmódját olvasva rájöttem, hogy nemcsak a nők képesek tökéletes tanácsokat adni egymásnak, hanem a férfiak is férfinak vagy nőnek. (Remélem, ez tényleg így van a valóságban is, és nem kezdtem el álomvilágban élni a könyv olvasása után.)

   Itt is van mindjárt egy szuper tanács a nagy Ian Huntertől:

”– De… – nyüszítette. Mi a francért nyüszítenek ezek mindig? – Olyan édes! 

– A pasik akkor édesek, ha puncihoz akarnak jutni – morogtam."

   Ugye, milyen fontos tanács ez? Szerintem is.

  Imádtam a Ian és Blake közötti heves szópárbajokat. Hiába nem illettek össze, mégis olyan erős volt közöttük a kémia és a feszültség, hogy azt meg is lehetett volna fogni.

"– Kék – súgtam oda neki. 

– Tessék? – dermedt meg, de nem nézett hátra. 

– A szemed – léptem szorosan mellé, hogy a fülébe suttogjak. – Nagyon szép jégkék. 

– Mint a lelkem."

  De nem csak közöttük tombolt az a mérhetetlenül nagy szexuális vágyakozás. Bizony-bizony, a sorozat következő részének a főszereplői már itt egymásnak ugrottak - persze nem abban az értelemben, mint ahogyan arra számítottam. Van egy olyan érzésem, hogy Gab és Lex története sokkal jobban fog tetszeni, mint Ian és Blake-é, mert valahogy jobban lázba hoznak az ilyen utállak-szeretlek kapcsolatok. Az okát ne is kérdezzétek, mert nem tudom megmondani, miért vagyok úgy oda az ilyenért. 

Először bemutatom nektek Lex-et:

"Lex öt másodperc múlva megjelent, az orrára csúsztatott fekete keretes szemüveggel, a szájában tollal. Csak kicsit idegesített, hogy a szemüvegtől okosabbnak látszott, mint amennyire az. 

– Miva'? 

De amikor így beszélt, máris jobban éreztem magam a világban."

És Gabyt:

"– A te ismerősöd? – mutatott rám Blake úgy, mintha nem is vennék részt a beszélgetésben. 

– Sajnos – sóhajtott fel Gaby. – Tudod, a szülők mindig figyelmeztetik az embert, hogy ne etessen kóbor állatokat – folytatta a szemembe nézve. – Először nagyon cuki volt, mint azok a kiskutyák. Aztán megharapta az összes barátomat. 

– Én is szeretlek, picinyem – nyomtam puszit a homlokára, és rácsaptam a fenekére. – Csak szeretetből harapok."

Most pedig a kettőt egyszerre:

"Gaby éppen ököllel csapkodta Lex hátát, aki eszelős tekintettel cipelte őt körbe a konyhában, mintha egy kikapcsoló gomb után kutatna, amivel elhallgattathatja 

– Minden oké idelent? – kuncogtam karba tett kézzel, az ajtófélfának dőlve. 

– Aha, remek – rikkantotta Gaby egy pillanatra felemelt fejjel, aztán tovább csapkodta Lex fenekét. 

– Egy kicsit balra! – rázta meg Lex. – Vagy ha nagyon kancás vagy, jólesne egy markolászás. 

– Kinyírlak álmodban! – kiabálta Gaby."

Visszatérve a két kedvenc karakteremre, Ianre és Blake-re, hozok nektek egy pár romantikus idézetet, hátha Ti kedvet kaptok tőle az azonnali olvasáshoz. 

"– Te szeretsz engem – suttogta. 

– Igen. 

– Az uzsonnásdoboz vagy a papucs miatt? – kérdezte rekedten. 

– Mindkettő miatt – nevettem. – Tényleg mindkettő miatt."

"– Ian – dorombolta a nevemet, és végem volt, de tényleg. Átkozott nőszemély! – Kérlek! 

– Hagyd abba! – böktem a szeme felé. – Ne rebegtesd a pilládat! Rám nincs hatással. 

Folytatta a rebegtetést, és egyre szélesebben mosolygott. Inkább imádnivaló volt tőle, mintsem szexi. Ami marhára rosszabb volt, mert az ember szexi lányokkal fekszik le, az imádnivalókat pedig meg akarja tartani. 

Örökre."

"– Esküszöm, nem fogok alád nézni. 

Közben keresztbe tettem az ujjamat a hátam mögött. 

– Mi a hármas számú szabály? – vonta fel a szemöldökét. 

– Az, hogy a férfiak mindig hazudnak – válaszoltam röhögve."

   Összességében úgy érzem, ennek a könyvnek méltó helye van a Csábító Csütörtök listámon. Nemcsak erotikus, hanem humoros, fordulatos, és olyan fontos tényeket közöl, amiket kár kihagyni.

Ha nem pornót akar olvasni az ember lánya, akkor ez az ő könyve!

Értékelésem:

u.i. Fent, a menüsorban megtaláljátok az új blogregényemet. Ha kedvetek van hozzá, kukkantsatok be, már van fent egy fejezet. :3

Read More

TOP 5 Szerda #18 | Anya kedvencei

Boldogságos 45. születésnapot, anyu! Szeretlek! 💘

A mai (tegnapi) bejegyzés az ő kedvenc könyveiről szól.

1. Jojo Moyes - Mielőtt megismertelek

Itt ki akartam puhatolni belőle, hogy pontosan miért is tetszett neki, de "bólogat, bólogat, bólogat" Tetszett, mert... hát tetszett. Jaj, Krisztina, tudod, hogy nem tudok beszélni! 

2. Tomor Anita - Helló újra, kedves exem!

Tomor Anita könyvei nekem is tervben vannak, anyu már olvasta az összeset. Nem mondta el, pechemre, hogy miért épp ez a kedvence, de mosolygott, mikor róla beszélt, szóval szerintem nemsokára én is a kezembe veszem ezt a könyvet.

3. Colleen Hoover - Velünk véget ér

Ez a könyv nekem is nagy kedvencem, az ÉRTÉKELÉST a linkre kattintva olvashatjátok.

4. Colleen Hoover - Csúf szerelem

Ezt közben megbeszéltük: Anyu rettenetesen CoHo rajongó, így már értem, hogy rám is miért vannak ekkora hatással az írásai. Meglepetésemre anyuci megelőzött, és ő sokkal hamarabb elolvasta ezt a regényt, mint én... mondjuk a Velünk véget értet is hamarabb olvasta, már nem azért... Ilyenkor eléggé ledöbben a könyvmoly énem, mert nekem azért több a szabadidőm, ő azért mégis többet olvas, mint én. 

5. Az Arab

Míg nekem ez még mindig csak tervben van, addig Anya ezt is magába szívta... Eh, ilyenek az anyák. Mindenesetre azt megemlíteném, hogy ez a rész kimondottan nem tetszett neki, főleg azért nem, mert a főszereplő nagyon elítélte a női nemet. Viszont a kíváncsisága jobban hajtotta őt, és tovább olvasta a sorozatot. Azóta elolvasta az Arab lánya mindhárom részét és az Arab fiát is, ami egyet jelenthet: Krisztinának hamar el kell olvasnia ezt a sorozatot... is.

+1 Julianne Donaldson - Edenbrooke

Ezt a könyvet két évvel ezelőtt én is elolvastam, de anyu csak mostanában kapott rá ismét a történelmi romantikusokra, így erre is. Nemcsak ez tetszett neki, hanem a Blackmoore is, és a Havishami ördögfiókák az ő szívét is elrabolták.

Apropó: egy könyvet keresünk. Történelmi romantikus. Szerepe van a nyolc éjszakának. A férfi gazdag, megkörnyékezi a szegényebb csajt, össze is melegednek, itt jön képbe a nyolc éjszaka, de a férfit elrabolják(?), évekig nem tér vissza, és mikor mégis hazamegy, akkor ott találja a nőt, egy gyerekkel, ami az övé... Valakinek rémlik a könyv? Anyu kétszer is olvasta, de már régen, talán a tavaly, és semmi más részletre nem emlékszik ezen kívül. Nekem a Hét év vágyakozás jutott az eszembe, de sok részletben eltér tőle... Valaki? Bárki?

Read More

Christine Anne Colman - Elveszetten {ÉRTÉKELÉS + #2 CÉLKERESZTBEN}

Előzmények

Nagyjából két-három hete beszélgetek állandóan Krisztinával, akivel igen, hasonlít a nevünk, és nem, nem csak a nevünk. Mindketten rajongunk a kortárs szórakoztatókért, és mindkettőnknek dédelgetett álma, vágya, hogy egyszer megjelenjen A könyvünk. Nos, ez az álom már csak az enyém, ugyanis Krisztina első, debütáló regényét pontosan augusztus 1-től már lehet rendelni a Bookline-ról is.

Eleinte rettenetesen féltem a történettől, meg is mondom, miért. Meglepő módon az írólánnyal nem csak szakmai kapcsolatot ápolunk, mert elkezdtünk egyre többet és többet beszélgetni, és már az első hét után annyira összebarátkoztunk, hogy már mindenről beszéltünk, csak arról nem, amiről eleinte: a könyvéről. A könyvéről, aminek az olvasásától azért féltem, mert nem akartam csalódni. Nem is tudom, mit hittem, azt sem, hogy miért hittem azt, hogy valami brutálisan rosszat fogok olvasni, de egyáltalán nem azt kaptam, amire számítottam, sőt, sokkal jobb történetet kaptam, mint amire eleinte gondoltam a fülszöveg olvasása után.

❌❌❌

Rövid ismertető

Jason Kleyton a középiskola hírhedt nőcsábásza. Gazdag szülők gyermeke, jóképű, alig kell a kisujját mozdítania, hogy bármit is megkapjon. Katlyn Elyson elbűvölő, gyönyörű lány, aki Skywoodba költözik, és az első iskolai napon belefut Jasonbe. Mintha a sors vezérelné őket egymás felé. Semmit sem tudva a fiú múltjáról, Katlyn hamar a fiú bűvkörébe kerül. 
Nincs könnyű dolga, sok megpróbáltatással kell szembenéznie. Amikor a legboldogabb, egy váratlan esemény beárnyékolja a viszonyukat. Vajon a szerelmük elbír ekkora terhet?

❌❌❌

A szereplőkről

Katlyn Ellison

Katlyn eléggé szabad gondolkodású, hirtelen haragú, lobbanékony természetűnek tűnt, és az ilyen tulajdonságú embereket látván azonnal rá szoktam jönni, hogy az illető egyke. Na már most, vannak helyzetek, amikor nem jön be a tippem, de az esetek többségében igen. Nagyjából hozta azt a viselkedésformát, amit elvártam egy egyke lánytól, tehát ebből a szempontból Krisztinának tökéletesen sikerült kialakítania Katlyn jellemét.
Nem hajtja őt otthonról senki, nem is hasonlítják őt máshoz ebből a szempontból, tanulási kényszer sem hajtja, így viszonylag lazán veszi az iskolát, ennek ellenére mégis célokat tűzött ki maga elé, egyetemre akar menni, és sikeres szeretne lenni az életben. Szereti a családját, a szívükön hordja a szülei sorsát, és amikor kiderül a titok az édesanyjával kapcsolatban, sokáig érzi úgy, hogy senki sincs mellette.
Egy kicsit hiányoltam az anya-lánya beszélgetéseket, legfőképp azért, mert Katlyn egyke volt, így valószínűbbnek tartom, hogy bensőségesebbnek kellett volna lennie a szülő-gyermek kapcsolatnak. Sokszor voltak olyan helyzetek, hogy egész nap nem is találkoztak, és nem is beszéltek napközben, még csak sms-t sem váltottak. Ezt, személy szerint kicsit furcsálltam, kidolgozatlannak is véltem ezt a szálat.

Jason Kleyton

Az első szó, ami eszembe jut erről a srácról, az a meggondolatlan. Ahhoz képest, hogy mennyi minden volt a vállán, rettenetesen meggondolatlan volt, néha úgy éreztem, nincs tisztában a tetteivel. Ettől függetlenül viszont imádtam, ahogy Katlynnel bánt az első komolyabb veszekedésük után, mert ott mintha átlátta volna a helyzetét, és azt, hogy egy olyan lánnyal, aki nem csak a pénze és a farka miatt van vele, nem úgy kell bánni, ahogyan az előző futó kapcsolataival.
A végére teljesen magába bolondított ez a srác, és sajgott a szívem az utolsó pár oldalnál, amikor olyan tehetetlen volt.

❌❌❌

A történetről - enyhén spoileres - 

Kicsi csomagra számítottam, de ez jött velem szembe a postán.

Még kétszáz oldalas sincs a könyv, így hamar ment az olvasás. Az írásmódja könnyed, az olvasás gördülékenyen ment, nem éreztem döcögősnek és egyszer sem laposodott el annyira a történet, hogy emiatt letegyem a kezemből a könyvet. Nem mondom, voltak benne klisék, és sokszor magam is forgattam a szememet, nem csak a szereplők, mégsem éreztem volna annyira, hogy ez a történet olyan megszokott lenne. Persze az első veszekedés előzményétől jött, hogy a falra másszak, és megcsapjak valakit - lehetőleg Jasont -, de a helyzetéből kiindulva annyira valószínűnek tartottam, hogy ez a való életben is megtörtént volna, hogy valamilyen szinten szemet tudtam hunyni efölött.

A szokásos szelfi az új gyerekkel.

A vége... hm, nem mondom, hogy klisés és megszokott, mert nem az. Abszolút nem számítottam erre, és lelkileg engem is lesokkolt. Amit furcsálltam, az az, hogy senki se látott semmit, és Katlyn sem cselekedett semmit az ellen, hogy valami történjen az ügyével kapcsolatban. Ez szerintem irreális, ennyire nem fojtja senki magába az érzelmeit. Ha másnak - orvosnak, rendőrségnek, kiskutyámnak - nem is mondja el, de legalább a szüleit beavatja ebbe, hátha tesznek ők valamit az érdekében. Ha nem is fordulnak a rendőrséghez, akkor legalább elviszik a lányt egy pszichológushoz... vagy valami. Szóval nekem ez a rész egy hangyányit sántított, ennek ellenére viszont úgy gondolom, hogy maga a végkifejlet reális, és legfőképp baj, legalábbis Katlyn szemszögéből nézve, a mai világban könnyen előfordul sajnos.

Szép szavak 💘

Olvasás közben teljesen megfeledkeztem arról, hogy amúgy egy magyar lány tollából szökkent ez a történet, nem pedig egy rubin pöttyöst olvastam a KMK kiadótól. (eléggé bánom, hogy még én is ezen a véleményen vagyok, alig várom azokat a napokat, amikor végre egy magyar történetet hasonlítok egy amerikai YA-hoz...) Aki szereti azokat a könyveket, azoknak ez is igazi kikapcsolódás lesz. Az erotikát sem éreztem túlzásnak, pont annyi volt benne, amennyi szükséges. A fiatalok viselkedését is helytállónak találtam, minden kaszt úgy viselkedett, ahogy kell. Ezt a mondatomat legfőképp azok értik, akik már olvasták a történetet.

Kedvenc idézetek

,,– Most meg mit vigyorogsz, mint a vadalma? – kérdezem. 

– Ugye, fogalmad sincs, miért néztelek úgy, miközben epres fagylaltot kértél? – hangsúlyozza az eper szót. 

Ki nem állhatom, ha kérdésre kérdéssel felelnek. 

– Eltaláltad, de tényleg, miért is? – kíváncsian fordulok felé. 

– Szóval – kis szünetet tart –, biztosan tudni akarod? 

– Ne csináld már! – duzzogok. 

– Jól van. …Az eperben vágykeltő anyagok vannak – mondja önelégült mosollyal az arcán. 

– Ó! – Ennyit tudok csak kinyögni. 

– Nem tudtad? – kérdezi ártatlanul, mintha csak az időjárásról beszélnénk. 

– Nem, nem tudtam. De köszönöm, hogy megosztottad velem ezt a kulcsfontosságú információt. 

– Szívesen, bármikor – feleli, s elkezd kacagni. 

Az a hang… imádnivaló. 

– Most kinevetsz? – kérdezem tettetett nemtetszéssel. 

– Á, dehogyis. Hogy merészelném?! 

– Azt hiszem, igenis mered, és gúnyolódsz rajtam, mert fogalmam sem volt az eper ezen kiemelkedő tulajdonságáról."

,,– Ki ez a bájos lány melletted? – kérdezi kedvesen. 

– Ő a barátnőm, Katlyn – mutat be Jason. 

– Jó látni, hogy komolyodsz, fiam. Jó látni. Kedvesem – fordul felém –, a hang a lélek tükre, és neked gyönyörű lelked van. 

– Köszönöm – mosolyodom el a bók hallatán. Nagyon jól esik. 

– Ez a fiú meg sem érdemel téged. 

– Ne hallgass rá! – mondja Jason nekem. – Az öreg ott keveri a bajt, ahol csak lehet. 

– Rám már senki sem hallgat, úgyhogy nem is számít, mit mondok. Ez az öreg már nem érdekel senkit."

Összességében:

Kikapcsoló, romantikus, pöppet erotikus, kellemes a léleknek. Pont erre volt szükségem. Ha nem olvasom el, akkor még mindig bedepizve ülnék a szobámban, mert már március óta olvasási válságom van, és minden egyes elolvasott szót kényszernek éreztem az utóbbi hónapokban.


És most következzen a rövidke interjú Christine Anne Colman-al, azaz Kelemen Krisztinával, az Elveszetten c. könyv szerzőjével!

Neve: Christine Anne Coleman
Született: 1999. január 8.
Személyiségszáma: 2018072518415
Szériaszám: ZH 126912
Foglalkozása: naplopó (könyvmoly, író, online üzletasszony)
Korábbi bűntettei: első sikeres dedikálás, szavalóversenyen dicséret,
Vádak: könyvkiadás, tiltott könyvek olvasása és terjesztése, orgiák szervezése, erotikus könyvek olvasása 18 alatt

Kedves Krisztina! Először is nagyon szépen köszönöm, hogy elvállaltad ezt a kis beszélgetést.

Krisztina: Én köszönöm, hogy érdeklődtél a munkásságom iránt, és azt is, hogy elolvastad a könyvem. Nagyon megtisztelő. ❤

Ha bemutatkozásra kerül sor, mint például most, mivel szoktál indítani? Melyek azok az alapvető dolgok rólad, amiket mindenképp el szeretnél mondani magadról egy ismeretlen embernek? 

Krisztina: Kelemen Krisztina vagyok, 19 életévemet töltöttem be januárban. Kitartó személyiség vagyok, nem adom fel egykönnyen, amit igazán akarok, azt mindenképp elérem. 😊 Makacs vagyok néha, kiállok az igazamért. És nem utolsó sorban lámpalázas is vagyok. Előre irtózom a könyvbemutatón esedékes szerepléstől. 😁

2018-ban megjelent az első romantikus ifjúsági regényed, az Elveszetten. Milyen érzések kavarogtak benned a kiadás előtt, és milyenek most, amikor már az első példányok eljutottak az olvasókhoz? 

Krisztina: Mielőtt megjelent a könyv, de a kiadónál már szerkesztették, már nagyon izgultam. Mindig az járt az eszemben, hogy "Legyen már meg végre! A kezemben akarom tartani!" Ez az érzés fokozódott, mikor véglegesítettük a borítót. Pár nappal később már kijöttek a nyomdából a kész könyvek, és kaptam róluk egy szép képet. Alig bírtam kivárni, hogy elmenjek a könyveimért, a büszkeségeimért.
Most, hogy már néhányan olvasták, azért izgulok, mert kíváncsi vagyok, kinek mi a véleménye róla. Sokan mondják, hogy imádták a történetet, ilyenkor mindig egy nagy, büszke mosoly terül szét az arcomon és nagyot dobban a szívem. Úgy gondolom, a dicséretek mindig ezt a reakciót fogják kiváltani belőlem. Persze a negatív kritika sem fog elriasztani, hiszen az építő jellegű is lehet.

Rengeteg kiadó van a porondon, de te mégis az Aposztróf csapatát választottad, akik még az újabbak (ismeretlenebbek) közé tartoznak. Mi a véleményed róluk? Utólag is jó döntésnek tartod, hogy náluk jelent meg az első köteted? 

Krisztina: Egyetlen kiadóval vettem fel a kapcsolatot az Aposztróf Kiadó előtt, ez az Álomgyár Kiadó volt. Tudtam, hogy színvonalasabb kiadó, már csak azért is, mert rengeteg könyvet adtak ki ezidáig náluk, viszont jóval drágábbak is. Nem engedhettem meg magamnak, hogy náluk adjam ki a könyvem. Igazából nem a kiadótól függ egy könyv sikere vagy bukása, hanem az szerző  által írt regény mondandójától, és attól, hogyan értelmezik és értékelik azt az olvasók, úgyhogy veszítenivalóm nem volt.
Lehetséges, hogy többen vásárolnák meg egyből megjelenés után, ha az Álomgyár kiadónál jelent volna meg, de van türelmem. 😊
Az Aposztróf Kiadónál elfogadhatóbb áron tudtam publikálni a regényt, viszonylag rövid időn belül. Kedvesek és türelmesek voltak velem szemben, minden kérdésemre válaszoltak, elfogadták a felvetéseimet. Szóval barátságosan folyt a munka köztünk. Nem tervezek jelenleg más kiadót keresni. Most még próbálgatom fejleszteni a tehetségem és a szókincsemet is bővítem, hogy szebben tudjak fogalmazni, és érdekes regényeket tudjak írni.
A folytatást ma  kezdtem el írni, már ki is néztem hozzá  egy borítót. ❤

A következő kötetedről mit lehet tudni? Van már kész terved, vagy még csak az összeállítás fázisában tartasz? Ha van, kérlek, árulj el róla néhány kulisszatitkot.

Krisztina: A borítóról már tettem említést az előző kérdésnél, de nem mutatom meg, hadd legyetek rá kíváncsiak. 😁 Nagyjából tudom, mit szeretnék kihozni belőle. A két főszereplő, Jason és Katlyn nehéz utat fog megtenni a boldogság eléréséhez. A fiúnak nehéz dolga lesz, hiszen Katlyn egy borzasztó eseményen ment keresztül az első részben (olvasd el az #Elveszetten c. regényt ). Viszont kiderül róla, hogy nagyon kitartó tud lenni, gyengéd, türelmes, és bármit megtesz azért, hogy visszacsalogassa magához  a lányt. A második kötet első fejezeteiben a lánynak nem tud arról, hogy Jason figyeli, és sokszor csak pár száz méterre van tőle. De egyszer mindennek ki kell derülnie.

Mindig is romantikus műfajban írtál, vagy van más zsáner is, amiben szeretsz alkotni?

Krisztina: A romantikus-erotikus műfaj a gyengém, úgyhogy ez állt a legközelebb hozzám, de van egy elkezdett fantasy-szerű történetem, azt jövőre tervezem befejezni. Ez lenne a második műfaj, ami még nagyon tetszik, a fantasy.

Melyik műfajt érzed a legtávolabb magadtól?

Krisztina: A legtávolabb a történelmi könyveket érzem magamtól. Nem hoz lázba, hogy a régi kor felfedezéseiről olvassak. Valahogy ódivatúnak tartom, ami a történelem órákat idézi fel bennem.

Mennyire vagy elégedett az írásaiddal? Mikor érzed úgy, hogy a kéziratod végre kész, már nincs rajta mit csiszolni? 

Krisztina: Most így, ahogy nekikezdtem olvasni, úgy gondolom, még pár dolgot megemlíthettem volna, a szereplők karakterét jobban megírhattam volna. Viszont az érzelmekkel részemről meg vagyok elégedve.
A második részt elkezdtem írni, már a harmadik fejezetnél tartok, úgy gondolom, ez már sokkal jobb. A szereplők karaktere összetettebb lesz, még több érzelem és indulat lesz benne, a konfliktusok kidolgozottabbak lesznek.

Mivel ez a beszélgetés nem kimondottan az írói életedre fókuszál, hanem rád, mesélj egy kicsit arról, amikor nem Christine Anne Coleman, a szerző, hanem Kelemen Krisztina, az ember vagy. Mivel töltöd azt az időt, amit nem az irodalomra és a történeteidre szánsz?

Krisztina: Egy kisebb üzletben dolgozom eladóként. Ezen kívül online munkám is van, ami mondhatni a hobby-m, avonnal foglalkozom, csoportvezető vagyok.
Továbbá amennyit tudok, olvasok, (tudom, hogy az irodalom témán kívül kérdezted, de tényleg benne van ez is a kedvenc programjaimban) zenét hallgatok. 

Mik a terveid az elkövetkezendőkben a tanulmányaiddal kapcsolatban?

Krisztina: Nincs szándékomban továbbtanulni, de szeretnék matematika pótvizsgára menni jövőre, hogy kapjam meg az érettségi diplomámat.

Mi a véleményed az e-könyvekről, és arról, hogy a papírkönyvek kezdenek kimenni a "divatból"?

Krisztina: Véleményem szerint a papír könyvek nem mennek ki a divatból, a probléma igazából az, hogy könnyebben elérhetőek a pdf könyvek, nem csak azért, mert ingyenesek, hanem mert sok városban kevés vagy egyáltalán nem található könyvtár/könyvesbolt. A másik ok az időhiány. Ebben a rohanó világban sajnos alig jut időnk a kedvenc szabadidős foglalkozásainkra.

Mit üzennél azoknak a leendő íróknak, akik még nem merik megmutatni magukat a nagyérdeműnek?

Krisztina: Minden szárnyait próbálgató írónak azt üzenem, hogy ha igazán szeretné, hogy megjelenjen az írása, ne adja fel, küzdjön érte. Mindenki fel tudja adni a céljait, viszont kevesen viszik véghez. Kitartás, kitartás és sok türelem! 

Read More

TOP 5 Szerda #18 | Klisés könyvek, amelyeket mégis kedvencnek jelöltem

Sokan tudjátok már, hogy a kedvenc zsánerem a romantikus-erotikus, és még nekem is muszáj bevallanom, hogy az utóbbi időben kevesen mutattak ebben a kategóriában újat. Mindig van egy olyan elem, ami több könyvben is ott van, ennek ellenére mégis azt mondom, hogy ezek a könyvek hatalmas helyet foglalnak el a szívemben.

Öt olyan történetet hozok most nektek, amelyek tipikusan rossz fiú - jó kislány kapcsolatot mutatnak be, és annak ellenére, hogy ezt egy hatalmas klisének tartom, mégis kedvenccé avattam azt a bizonyos történetet.

Klisés könyvek, amelyeket mégis kedvencnek jelöltem

1. A. Meredith Walters - Utánad a sötétbe {ÉRTÉKELÉS}

Nos, erről nem is akarok beszélni, inkább bemásolom nektek a fülszöveg első néhány sorát, és akkor rájöttök, hogy mire is gondoltam.

Maggie Young maga volt a hétköznapiság.

Átlagos barátok, átlagos szülők, átlagos eredmények… hétköznapi élet.

Aztán jött A Fiú.

Clayton Reed a múltja elől menekült, démonjaival a nyomában, amik bármikor leteríthetik. Soha nem hitte, hogy esélye lehet a boldogságra.

HŰHA! Igaz? Életetekben nem olvastatok még ekkora klisét, ugye? Nos, elmondom, hogy ez a könyv bennem mély nyomot hagyott, elsősorban a lélektani részével. Egy darabig viszonylag untam, nem éreztem azt a kellő szikrát, aztán megtörtént az áttörés, és onnan képtelenségnek tartottam nem figyelni, nem olvasni, nem átélni azt, amit a két főszereplő.

2. Jennifer Probst - Érdekházasság

Alexa maga a megtestesült jólélek, mindent feláldoz azért, hogy az apja kórházban töltött napjai olyanok legyenek, hogy az utolsó napján ne a halottaskocsi vigye őt, hanem a saját lábán menjen haza a családjához. A nő végső elkeseredésében a mágiához fordul, amivel egy vagyonos férfit szerezhet magának, arra viszont nem gondolt, hogy a legjobb barátnője bátyja lesz az a bizonyos vagyonos férfi. Nicholas egy hatalmas céget kell majd irányítson, és eszében sincs megnősülni, mégis kénytelen feleséget keresni magának, ha ő akar lenni a vállalat tulajdonosa. Érdekházasságot ajánl fel Alexának, ami egy évre szól, és mindkettőjük vágyát kielégíti: Alexa megkapja a pénzt, Nicholas pedig a feleséget. Arra viszont nem számítottak, hogy az érzelmek, amiket eleinte ki akartak zárni, most teljesen eluralkodnak rajtuk, és gyökeresen megváltoztatja mindkettőjük életét.

Igaz, mekkora klisék? Számomra mégis kedvenc lett.

3. Lauren Blakely - Kőkemény

Kimásolok egy pici részletet a fülszövegből.

Az egyetlen gond, hogy apám miatt vissza kell vennem egy kicsit. Konzervatív befektetők akarják megvenni a zászlóshajóját – a Fifth Avenue-n lévő ékszerboltot –, ezért nem csupán kordában kell tartanom a kígyót, hanem elkötelezettnek kell látszanom. Rendben. Ennyit megtehetek apáért. Elvégre neki köszönhetem a családi ékszereket. Szóval megkérem a legjobb barátomat és üzlettársamat, hogy a következő hétre legyen a menyasszonyom. Charlotte benne van a dologban – azért mond igent, hogy viselhesse ezt a jókora követ. 

Némiképp hasonlít a fenti történethez, de azért fellelhető benne egy-két újítás is, ugye? Tudom-tudom, nehéz bevallani. Mégis, ami ebben a történetben megfogott engem, és biztos vagyok benne, hogy az összes többi romantikus lelkű nőt is, az a pasiszemszög. A velejéig romlott pasi kénytelen menyasszonyt keresni, és kire esik a választása? Barátjára és a munkatársára. Hm. Klisééééé, de még ennek ellenére is szerettem olvasni.

4. Lorraine Heath - A herceg szeretője

Részlet a fülszövegből:

Hat balsikerű báli szezon után Miss Minerva Dodger úgy dönt, hogy vénlány marad, mert elege van a hozományvadász udvarlókból. Ám hála a Nightingale Klubnak, legalább része lehet egy csodás éjszakában. (...) A figyelemre méltó képességekkel megáldott Ashe hamar rájön, hogy egyéjszakás kalandja nem más, mint a társadalmi konvenciókra fittyet hányó Miss Dodger.  Érdeklődését felkelti a lány éles elméje és merészsége, ezért elhatározza, hogy annak rendje és módja szerint udvarolni fog neki. De hogyan tegye a szépet egy nőnek, akit már elcsábított? És miként bizonyítsa be neki, hogy a féktelen szenvedély csak kezdete az életre szóló boldogságnak?

Azt hiszem, ezzel mindent elmondtam. Mégis a kedvencem közé avattam, mégis úgy tervezem, hogy ha megnyertem a lottót, akkor megveszem ezt is, és a sorozat másik két részét is.

5. Baráth Viktória - A főnök

A gazdag, elkényeztetett lány azzal kell szembesüljön, hogy a milliomos vőlegénye már nem is milliomos - jaaaaj, szegény pára -, aztán hirtelen elrabolják őt, és belekerül egy végtelennek tűnő körforgásba, ami teljesen megváltoztatja őt úgy külsőleg, mint belsőleg.

Ha ez lenne a fülszöveg, akkor valószínűleg senki sem olvasta volna el, még talán én sem, és ha Viki nem írna olyan szuperül, akkor ez a történet is eltűnt volna a süllyesztőben. Viszont. És itt jön képbe az a bizonyos viszont, vagy de, nevezzük annak, aminek akarjuk. Viszont Viki képes volt olyan elemeket belecsempészni ebbe a klisésnek tűnő történetbe, hogy szinte alig lehetett érzékelni, hogy ez egy klisés történet, és valószínűleg már sokan megírták ezt előtte. Viki írásmódja sem mindennapi, de erről már annyit beszéltem, hogy ha kézzel fogható lenne ez a bejegyzés is, és az összes többi is, amelyikben szó esik Vikiről, akkor tuti, hogy tocsogna a nyáltól.

Read More

TOP 5 Szerda #17 | Kedvencek, amelyeket ismét meg szeretnék nézni

Tudom, ezt a bejegyzést a múlthétre kellett volna időzítenem, de sajnos meghalt nagymamám, és egy gramm lélekenergiám sem volt azokon a napokon aktívkodni. Ezen a héten megújult erővel pótolgattam az elmaradásokat, és mivel tetszett ez a téma is, azt mondtam, ismét két legyet ütök egy csapásra. Viszont összekevertem a napokat, és csak ma tudatosult bennem, hogy mindezt tegnap kellett volna bepötyögnöm... Sebaj!
Ebben a részben a megszokottól eltérően filmeket hozok nektek, mégpedig azokat, amelyeket majd újra szeretnék nézni.

TOP 5 film, amit majd újranézek a közeljövőben

1. Adeline varázslatos élete

Nagyon megfogott ez a film, érdekesnek találtam az alapötletét, és Blake is remekül játszotta a szerepét. Többnyire tényleg az alap miatt nézném újra, ha lesz egy kis szabadidőm, mert a szerelmi szál megfogott benne. Bár az is érdekes, ahogy halhatatlanná vált, de a kis romantikus lelkemet mégis inkább ez rabolta el.

2. Kivétel és szabály

Akár könyvről van szó, akár filmről, imádom, ha egy karakter szabályt szeg. Frank a vallásával kapcsolatban tesz rossz lépéseket, Marla pedig olyan emberek közé keveredik, akiktől inkább távol kéne lennie, és olyan tetteket kell végrehajtania, amire néhány év múlva már egyáltalán nem büszke. Érdemes megnézni ezt a filmet, rám mély benyomást tett.

3. Félvilág

Imádom a történelmi romantikát, és hatalmas öröm, hogy a magyar filmipar is kezd rájönni, hogy mi a jó. Ez a film külön kedvenc, már csak azért is, mert nagyon szemléletesek a kosztümök és a helyszín is, de nagyon érdekes a története is. Imádom a krimit, és ha ez egy kicsit vegyítve van a romantikával, akkor hatalmas a boldogság a házunk tájékán.

4. Nyomd, bébi, nyomd!

Nos, a nevét illetően: nem, nem pornó, és nem is azt nyomják, amire eleinte gondoltok. Az alapötlet érdekes: autók, lopás, rablás, egy csapat, egy fő góré, de állandó a soför, azaz Bébi. Nemcsak kemény helyzetek vannak benne, a történetnek van egy lélektani háttere is, ami nagyon könnyen megfigyelhető, ha rendesen odafigyel az ember.

5. Kincsem

Kiskoromban rajongtam a lovakért, amit elsősorban apámtól örököltem. Amikor először hallottam róla, azt mondtam, ezt muszáj megnézzem, sőt az lenne a legjobb, ha családiasan tenném. Végül összedobtunk itthon egy házimozit, és mind a négyen ott ültünk a tévé előtt, és együtt izgultunk a szereplőkért.

_____

Nektek mik a kedvenc filmjeitek? Írjátok meg nekem! 💕

Read More

Egymás szemében #4 | Gayle Forman - Ha maradnék

Sziasztok!

 Az Egymás szemében egy olyan kezdeményezés, melyben a résztvevő bloggerek egymásnak ajánlanak könyveket megadott szempontok szerint.

Régebben nagyon várólistás volt ez a könyv, de valamiért mindig más került a kezem közé, ezt valahogy a várólistám végére csúsztattam. Most már értem is, miért.

De előbb beszéljünk magáról a könyvről...

Író: Gayle Forman 

Író nemzetsége: amerikai

Kiadó: Ciceró Könyvkiadó

Kiadás: 2011

Oldalszám: 256

Címkék: család, fiatalkor, gyász, halál, ifjúsági, komolyzene, kortárs, paranormális, romantikus, Young Adult, zene

Molyos százalék: 89%

✘✘✘

Fülszöveg [Cselekményleírást tartalmazó szöveg]

És te hogyan döntenél?

Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit.

Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted.

Amikor életedben először kell komoly döntést hoznod, nem áll melletted senki, akitől segítséget remélhetnél. Élet és halál között kell választanod. Az életed soha nem lehet olyan, mint amilyennek ismerted. A halálról semmit sem tudsz.

Te mit tennél? Harcolnál vagy feladnád? Mennél vagy maradnál?

✘✘✘

Idézetek

,,Most először értem meg, hogy meghalni könnyű. Élni nehéz."

,,– Nincsenek második lehetőségek az elszalasztottak helyett."

,,– Kérlek szépen, kérlek szépen, kérlek szépen, kérlek, kérlek, kérlek, kérlek, nagyon szépen kérlek! 

Mikor abbahagyja, egyenest az arcomba néz. 

– Kérlek, Mia – könyörög. – Hadd ne kelljen dalt írnom rólad."

,,Olyan nagy a csönd, hogy szinte hallom, mit álmodnak a többiek körülöttem."

,,A „mindenségit” nyilván a kórház közönsége számára sterilizált változata a „kibaszott kurva élet”-nek."

,,Akár így, akár úgy, mindenképp nyersz valamit. És persze, akár így, akár úgy, de mindenképp vesztesz is valamit. Mit mondhatnék neked? A szerelem egy büdös kis ribanc."

✘✘✘

Véleményem

Izgatottan álltam a könyvhöz, és minden erőmmel azon voltam, hogy szeressem és imádjam, és bíztam abban, hogy ez a regény kiránt majd az olvasási válságomból, de nem így lett.

Nem akarom lehúzni a könyvet, mert sokan szeretik, így nem is mondok róla olyan sokat, hogy ne vegyem el tőle a kedveteket.

Bármennyire is meg kellett volna hatódjak rajta, valamiért nem ment, állandóan beleuntam, és félretettem a könyvet. Ami legjobban kiakasztott, az Mia viselkedése. Személy szerint összeroppantam volna - még ha szellem(?) is vagyok - abba, hogy meghaltak a szüleim abban a balesetben, de nála semmi ilyesmit nem éreztem. Sőt, mintha nem is nagyon törődött volna vele. Az Alexel való kapcsolata is számomra túl lapos volt, valahogy természetellenesnek tűnt az egész. A legtöbb helyen úgy éreztem, hogy a szavak csak oda vannak pakolva elém, de semmi érzés nincs bennük, mintha Mia semmit sem érezne.

De lehet, velem van a baj. Sőt, biztos, mert az utóbbi időben rosszul válogatom össze az olvasmányaimat. Nem hiszem, hogy a későbbiekben ismét a kezembe venném ezt a könyvet. Egyszer elég volt. :)

Nektek mi a véleményetek róla? Olvastátok? Szerettétek?

Read More