A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jennifer Probst. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jennifer Probst. Összes bejegyzés megjelenítése

TOP 5 Szerda #18 | Klisés könyvek, amelyeket mégis kedvencnek jelöltem

Sokan tudjátok már, hogy a kedvenc zsánerem a romantikus-erotikus, és még nekem is muszáj bevallanom, hogy az utóbbi időben kevesen mutattak ebben a kategóriában újat. Mindig van egy olyan elem, ami több könyvben is ott van, ennek ellenére mégis azt mondom, hogy ezek a könyvek hatalmas helyet foglalnak el a szívemben.
Öt olyan történetet hozok most nektek, amelyek tipikusan rossz fiú - jó kislány kapcsolatot mutatnak be, és annak ellenére, hogy ezt egy hatalmas klisének tartom, mégis kedvenccé avattam azt a bizonyos történetet.

Klisés könyvek, amelyeket mégis kedvencnek jelöltem

1. A. Meredith Walters - Utánad a sötétbe {ÉRTÉKELÉS}
Nos, erről nem is akarok beszélni, inkább bemásolom nektek a fülszöveg első néhány sorát, és akkor rájöttök, hogy mire is gondoltam.

Maggie Young maga volt a hétköznapiság.
Átlagos barátok, átlagos szülők, átlagos eredmények… hétköznapi élet.
Aztán jött A Fiú.
Clayton Reed a múltja elől menekült, démonjaival a nyomában, amik bármikor leteríthetik. Soha nem hitte, hogy esélye lehet a boldogságra.

HŰHA! Igaz? Életetekben nem olvastatok még ekkora klisét, ugye? Nos, elmondom, hogy ez a könyv bennem mély nyomot hagyott, elsősorban a lélektani részével. Egy darabig viszonylag untam, nem éreztem azt a kellő szikrát, aztán megtörtént az áttörés, és onnan képtelenségnek tartottam nem figyelni, nem olvasni, nem átélni azt, amit a két főszereplő.

2. Jennifer Probst - Érdekházasság
Alexa maga a megtestesült jólélek, mindent feláldoz azért, hogy az apja kórházban töltött napjai olyanok legyenek, hogy az utolsó napján ne a halottaskocsi vigye őt, hanem a saját lábán menjen haza a családjához. A nő végső elkeseredésében a mágiához fordul, amivel egy vagyonos férfit szerezhet magának, arra viszont nem gondolt, hogy a legjobb barátnője bátyja lesz az a bizonyos vagyonos férfi. Nicholas egy hatalmas céget kell majd irányítson, és eszében sincs megnősülni, mégis kénytelen feleséget keresni magának, ha ő akar lenni a vállalat tulajdonosa. Érdekházasságot ajánl fel Alexának, ami egy évre szól, és mindkettőjük vágyát kielégíti: Alexa megkapja a pénzt, Nicholas pedig a feleséget. Arra viszont nem számítottak, hogy az érzelmek, amiket eleinte ki akartak zárni, most teljesen eluralkodnak rajtuk, és gyökeresen megváltoztatja mindkettőjük életét.
Igaz, mekkora klisék? Számomra mégis kedvenc lett.

3. Lauren Blakely - Kőkemény
Kimásolok egy pici részletet a fülszövegből.
Az egyetlen gond, hogy apám miatt vissza kell vennem egy kicsit. Konzervatív befektetők akarják megvenni a zászlóshajóját – a Fifth Avenue-n lévő ékszerboltot –, ezért nem csupán kordában kell tartanom a kígyót, hanem elkötelezettnek kell látszanom. Rendben. Ennyit megtehetek apáért. Elvégre neki köszönhetem a családi ékszereket. Szóval megkérem a legjobb barátomat és üzlettársamat, hogy a következő hétre legyen a menyasszonyom. Charlotte benne van a dologban – azért mond igent, hogy viselhesse ezt a jókora követ. 
Némiképp hasonlít a fenti történethez, de azért fellelhető benne egy-két újítás is, ugye? Tudom-tudom, nehéz bevallani. Mégis, ami ebben a történetben megfogott engem, és biztos vagyok benne, hogy az összes többi romantikus lelkű nőt is, az a pasiszemszög. A velejéig romlott pasi kénytelen menyasszonyt keresni, és kire esik a választása? Barátjára és a munkatársára. Hm. Klisééééé, de még ennek ellenére is szerettem olvasni.

4. Lorraine Heath - A herceg szeretője
Részlet a fülszövegből:
Hat balsikerű báli szezon után Miss Minerva Dodger úgy dönt, hogy vénlány marad, mert elege van a hozományvadász udvarlókból. Ám hála a Nightingale Klubnak, legalább része lehet egy csodás éjszakában. (...) A figyelemre méltó képességekkel megáldott Ashe hamar rájön, hogy egyéjszakás kalandja nem más, mint a társadalmi konvenciókra fittyet hányó Miss Dodger.  Érdeklődését felkelti a lány éles elméje és merészsége, ezért elhatározza, hogy annak rendje és módja szerint udvarolni fog neki. De hogyan tegye a szépet egy nőnek, akit már elcsábított? És miként bizonyítsa be neki, hogy a féktelen szenvedély csak kezdete az életre szóló boldogságnak?
Azt hiszem, ezzel mindent elmondtam. Mégis a kedvencem közé avattam, mégis úgy tervezem, hogy ha megnyertem a lottót, akkor megveszem ezt is, és a sorozat másik két részét is.

5. Baráth Viktória - A főnök
A gazdag, elkényeztetett lány azzal kell szembesüljön, hogy a milliomos vőlegénye már nem is milliomos - jaaaaj, szegény pára -, aztán hirtelen elrabolják őt, és belekerül egy végtelennek tűnő körforgásba, ami teljesen megváltoztatja őt úgy külsőleg, mint belsőleg.
Ha ez lenne a fülszöveg, akkor valószínűleg senki sem olvasta volna el, még talán én sem, és ha Viki nem írna olyan szuperül, akkor ez a történet is eltűnt volna a süllyesztőben. Viszont. És itt jön képbe az a bizonyos viszont, vagy de, nevezzük annak, aminek akarjuk. Viszont Viki képes volt olyan elemeket belecsempészni ebbe a klisésnek tűnő történetbe, hogy szinte alig lehetett érzékelni, hogy ez egy klisés történet, és valószínűleg már sokan megírták ezt előtte. Viki írásmódja sem mindennapi, de erről már annyit beszéltem, hogy ha kézzel fogható lenne ez a bejegyzés is, és az összes többi is, amelyikben szó esik Vikiről, akkor tuti, hogy tocsogna a nyáltól.

Share:

TOP 5 Szerda #12 | Bárcsak úgy írnék, mint ez az 5 író

Sziasztok! :)
A hosszú kimaradás után egy tavaly decemberi témával érkeztem, amit Vichy-nél találtam Az ő válaszait ezen az oldalon olvashatjátok el.

Pictures 15161. Szeretnék annyira hatásos, szívbemarkoló lélektani romantikust írni, mint Colleen Hoover!

Az utóbbi időben viszonylag sok CoHo könyvet olvastam, és eddig nála éreztem azt, hogy mindegy, mit ír, mennyit és mikor, biztos, hogy sírni fogok. Még mielőtt tévedésbe esnétek, nem én akarok lenni a következő CoHo, sőt távol álljon tőlem ez a dolog, de minden egyes történetemnél bennem lesz az a gondolat, hogy ez nem olyan lett, mint amilyenre eleinte terveztem, és ha neadjisten CoHo írta volna, kismilliárdszor jobb lenne.


Pictures 79252. Bárcsak olyan családtörténeteket írnék, mint Jennifer Probst!

Jennifer Probst Milliárdosfeleségek sorozata teljes mértékben levett a lábamról, és alig várom, hogy mind a négy részt beszerezhessem, és hogy a következő sorozatát is elkezdhessem. Mindig is imádtam, ahogy alakítgatta a szálakat, és hogy egy pillanatra sem hagyta ki a könyvből a családiasságot és a szeretetet. Képes sok szereplővel egyszerre és összhangban dolgozni, senki sem ragad a háttérben, és mindenkinek megvan a maga szerepe.


3. Imádnám, ha az én karaktereim is olyan természetesek és szarkasztikusak lennének, mint Vivien Holloway Winie-je! 

Nyílt titok, hogy élek-halok a Winie Langton történetekért, és alig várom, hogy egyszer a sajátjaimnak mondhassam őket.
Vivien Holloway fényképe.A való életben elég szarkasztikus vagyok, sokszor kerülök olyan helyzetbe, amikor egyszer muszáj valami olyat mondanom, amivel egy kicsit csorbítom a beszélgetőtársam büszkeségét, viszont ha írásra kerül a sor, mindig átgondolom a gyermekeim mondanivalóját, és ilyenkor valahogy elmaradoznak a spontán, magától jövő beszólások, és néha a legtöbb beszélgetésem lapos, unalmas, nincs benne az az élcelődő hangsúly, amit szerettem volna beletenni. Ezen szeretnék az idő folyamán változtatni. ❤


4. Szeretnék olyan elvontan misztikusan írni, mint Sarah Addison Allen!

SAA-tól az összes magyarul megjelent könyvet elolvastam, és alig várom, hogy a KMK vagy bármelyik más kiadó ismét megjelentessen tőle valamit. Sarah könyvei mindig kiragadnak a való életből, és egy teljesen más jelenbe repítenek, amiben van egy cseppnyi fantasy is. Imádom, ahogy a szereplőivel bánik és ahogy a történeteit vezeti, mindig akkor közli a fontos információkat, amikor kell, semmit sem siet el, minden a maga idejében történik. Egyszerű, kellemes, könnyed történeteket tesz le az asztalra, amiket többnyire - még nem volt mélységes csalódásom tőle - élvezet olvasni.

Pictures 3155. Én lennék a legboldogabb ember a világon, ha olyan fantasy világot találnék ki, mint Karen Marie Moning!

Ez a nő engem mélységekbe és magasságokba repített a Tündérkrónikájával, imádtam és utáltam egyszerre. Igaz, ami igaz, ez legfőképp Barronsnak köszönhető, de maga a világ, amit az olvasó elé tár, sokkal inkább magára vonja a figyelmet. Mindennek megvan az oka és a következménye, szinte folyamatosan fenntartja az olvasó figyelmét, és könnyen eléri, hogy végig olvassuk az egész sorozatot anélkül, hogy nagyobb méretű szünetet tartanánk. Imádom! ❤
Share: