Először is köszönöm szépen a Könyvespolc magazinnak és az Ekönyvbazár kiadónak, hogy lehetőségem nyílt elolvasni ezt a könyvet. Mindig is vonzott a dark romance, és bár az utóbbi időben keveset olvastam úgy ebből a zsánerből, mint minden egyébből, mégis nagy kedvvel nyúltam a könyv után, és nagyon reményt fűztem hozzá.
Író: Alysia
Cím: Te vagy a vég
Kiadó: Ekönyvbazár
Oldalszám: 320
Címkék: bűnözés, dark romance, erőszak, erotikus, romantikus
Azért jött, hogy elpusztítson…
–
Ez nem egy Disney rajzfilm, itt a szörny nem válik a történet végén jóképű herceggé. Nem, ez egy történet az árulásról, a fájdalomról… a szerelemről.
Egyszer már legyőztem a démonomat, másodszor is menni fog. Ám a játék megváltozott. Ő most már engem akar és azt, amit rejtegetek előle. Semmi nem állíthatja meg, hogy megszerezze. És vele együtt engem.
A kérdés csak az. Vajon szembe akarok-e szállni vele?
Meg kellett tanulnom elfutni és megvédeni magam. Egy darabig jól alakult minden, elhittem, hogy van jövőm. Megküzdöttem érte.
De a szörnyetegek mindig is az életem részei voltak. Azt hittem, a szőke herceg jön el értem, aki megment.
Aztán jött ő…
–
Végül sokkal többet tett annál…
Hatalmas lendülettel kezdtem el az olvasást, és el kell mondanom már az elején, hogy ez a lendület végig kitartott. Hogy mi bizonyítja ezt? Éjjel háromnegyed kettőig fent maradtam csakis azért, hogy befejezzem a könyvet. Nem akartam úgy elaludni, hogy nem tudom, mi a vége.
A magánkiadásnak van egy átka: vagy baromi jót fogok olvasni, amitől eláll minden lélegzetem, vagy legszívesebben egyesével tépném ki az adott könyv lapjait, hogy aztán mindegyiket külön-külön elégessem. Őszintén bevallom: rettegtem attól, hogy az utóbbiban lesz részem. Annyira megfogott a fülszöveg, annyira beleképzeltem magam abba, hogy milyen jót fogok olvasni, hogy szinte már rettegtem a csalódástól.
Csalódás ugyan volt. Pozitív. És az állam is koppant a földön, nem is egyszer. Alysia írásmódja gördülékeny, színes, kellemes olvasni, nem ütköztem magyartalan mondatokba, max néhány vesszőhiányba és elütésbe.
Az alaphelyzet a következő: adott egy tipikus család, két nagyobb leánygyermekkel. Az apa lecsúszott, az alkoholhoz nyúlt, és a saját gyerekeire és feleségére is kezet emelt. Az anya egy bizonyos pont után nem bírja tovább, kihasználja férje részeg állapotát, és megszökik a majdnem felnőtt lányaival. Sikeresen megmenekülnek, és egy pillanatig elhiszik, hogy biztonságban vannak, de aztán minden a feje tetejére áll, az események fénysebességgel követik egymást, megjelenik Bastian, a pasi, aki - szó szerint - felverekedte magát a szívem ranglistájának legelső helyére, és akkor sem mozdul onnan, ha valaki erőszakkal akarná lelökni.
A történet tele van durva, véres jelenetekkel, így annak semmiképp sem ajánlom, aki nem bírja ezeket. A történetben hatalmas szerepet játszik még az erőszak (verekedés, nemi erőszak), így azoknak, akik ettől irtóznak, szintén nem ajánlom. Az írónő részletes leírásaitól teljes mértékben azt éreztem, hogy ott vagyok én is Avianaval, a főszereplő lánnyal, és vele együtt élek át minden borzalmat és boldogságot.
Bastian karaktere eleinte vegyes érzéseket váltott ki belőlem; egészen addig valamilyen szinten utáltam, ameddig elvitte Avianát a saját házába. Mindaddig tökéletesen hozta a nemtörődöm seggfej stílust, sokszor viszketett a tenyerem, szinte már hallottam, ahogy pofonért kiált a markáns kis arca. Aztán valahogy beleszerettem. Menthetetlenül, visszavonhatatlanul. Sokszor egyszerre gyűlöltem és imádtam. Kemény ember. Véres múlttal, jelennel és jövővel. Olyan dolgokat tett, amikért normális esetben már a halálbüntetés is kegyes lenne hozzá., de megvolt rá az oka majdnem minden esetben. Tiszteli és szereti a családját, mindent megtesz értük, ha kell, ellöki magától az embereket, ha ezzel megmenti az életüket.
Avianaval már teljesen más a helyzet. Kisebbik lányként fenyegetésnek és veszélynek lett kitéve, úgy érezte, miatta történtek azok a dolgok, amik csakis veszteséget hoztak az életébe. Önfejű és makacs, és bár beleszeret Sebastianba, mégsem bízik meg benne teljes mértékben (tökéletes példa erre az utolsó előtti csavar). Felelősségteljes, és bár semmi kiképzést nem kapott, képes volt kiállni magáért a szorult helyzetekben, még akkor is, ha fegyvertelen volt.
Amit mindenképp megjegyeznék és ami feltűnt, az Avianánál az a mozzanat, hogy nem mindig volt egészen tudatában annak, hogy terhes. Persze ez meg van magyarázva, meg is említi, hogy nehezen bírja felfogni, de ahogy a történet haladt, a magzatnak már három hónaposnak kellett volna lennie, azaz az első trimeszter vége felé járt már. Rosszul nem volt, ami nem kimondottan baj, de nincs említve, hogy szedné-e a vitaminokat, vagy hogy egy pillanatra belegondolna abba, hogy szegény gyerek hova is fog születni. Ezen kívül semmi kivetnivalóm sincs, a történet egy kerek egész volt, mellékvágányok, felesleg és hiba nélkül.
Összességében azon a véleményen vagyok, hogy EZ AZ A KÖNYV, ami rendesen kilendített az olvasási válságomból, ami elérte, hogy éjjel fent maradjak csak azért, hogy pontot tegyek az i végére. Kerek, összetett, és tökéletesen megalapozza a magyar dark romance-t. Ha ilyen lesz a többi is, azt hiszem, sikereket fognak elérni az írók.
