W. W. Hallway - Sebző vágyak

According to Bioideology, love is a necessary prerequisite to fulfill your moral obligation of extending your family line. Love is a function of hormone oxytocin. Oxytocin is a product of activities that include eye contact, hand-holding, sharing an emotional experience, hugging, dancing, cuddling, & sex. Using these techniques, one can develop love to almost any human being. People, who clam that they can't find love or maintain a relationship, simply do it wrong or do not try hard enough.: Ismét egy rendhagyó értékelés következik, amit nem a megszokott séma szerint fogok írni. Egyrészt azért, mert elképesztően ideges vagyok, másrészről pedig ez a könyv igazán megérdemli, hogy egy szaftos, nagyon is pozitív értékelést kapjon.

Nemsokára fog érkezni egy rövidebb felháborodás az agyonhypeolt könyvekkel kapcsolatban. Ezt azért említem meg itt, mert... nem értem. Molyon is írtam az értékelésbe (nem ehhez a könyvhöz), hogy az átlag szerint alul értékelt könyvek... sokkal jobbak, mint a 90%-ak. De komolyan. A Csontváros első három részétől a falra mászok, egyszerűen elegem van belőlük (de még idén elolvasom a másik három részt, csak mert mazochista állat vagyok), a Jenna Black által írt két, magyarul megjelent könyvtől viszont odáig meg vissza vagyok. Oké, rendben, ott Dana egy hisztis liba, de elviselhetőbb, mint Clary. (FOLYTATÁS KÖVETKEZIK... VALAMIKOR)
W. W. Hallway - Sebző vágyak. Molyos életem előtt olvastam már, így nem voltak meglepőek a fordulatok többsége, mégis annyira... ledöbbentett és elvarázsolt, mint más, hasonló témájú könyv soha.

Beszéljünk a témáról. Erotikus. Igen... már egy hatalmas klisének hangzik, hát akkor, ha elmondom, hogy ELVILEG sok a hasonlóság közte meg az Árnyalat trilógia között. Igen, igazat adok azoknak, akik így gondolják. @mrsp gyönyörűen összefoglalta ezeket a tényeket. (remélem, nem baj, ha kimásoltam. :-) )
– Egy gazdag, jóképű férfit.
– Egy szende, fiatal lányt, aki egy munka révén találkozik a férfival.
– Egy testőrt, aki keménynek mutatja magát, mégis vajból van a szíve.
– Egy kedves idősebb nőt, aki ugyan alkalmazott, de a férfit szinte családtagként kezeli.
– Egy borzalmas családi hátteret.
– Átlagon felüli, pikáns szexuális életet.
– A lány apakomplexusát.
– Egy óriási titkot.
– Rosszakarókat.
– Emberrablást.
– A férfi óriási palotájába való összeköltözést.
– Szakítást-összejövést.
– Legjobb újságíró barátnőt. 

Igen, mindezeket tartalmazza, igen, mindezek ellenére imádom.
75%-ra van értékelve. Kevés. Tudjátok, miért? Mert nem találom az okát, hogy ilyen kevés legyen. Max ha az erotikus kategória és a halvány krimi szál túlságosan is alulértékelhetőnek számítana, de nem, mert más, hasonló kategóriájú könyv kismilliárd csillagot kapott. Ez miért nem? Ez miért nincs olyan jó, mint mondjuk Kylie Scott könyvei? Ennek miért nincs akkora rajongótábora, mint mondjuk a Kőkeménynek?

Magyar a szerző. Nem tudom, ha tudtátok-e eddig, de igen, a szerző magyar, igen, van olyan, aki hazánkban (hazátokban... részletkérdés) is képes olyat írni, mint mondjuk E. L. James, és van egy olyan sanda gyanúm, hogy ha angol nyelven (vagy bármilyen más nyelven) adta volna ki a szerző a könyvet, akkor biztos, hogy sikert aratott volna. Nem túl nagyot, mert sok a hal a halpiacon, de egy szinttel biztos, hogy nagyobb lenne a könyv nézettsége és az író ismertsége, ha nem hazai piacon kezdte volna.

Szerethetőek a karakterek. Sosem éreztem őket ellenszenvesnek, akármennyire is nagy a különbség köztem és - mondjuk - David között, sikerült néha egy hullámhosszon lennünk. Humorosak is. A komor, kissé szürkés hangulat ellenére is sikerült olyan megjegyzéseket tenniük a szereplőknek, amitől mosolyogtam. 

– Lara, mi történt?
– Valaki követ.
– Szóval ezért vagy annyira kiborulva! És ki az?
– Szerintem Wayne embere.
– Elutazott és figyeltet? Micsoda féltékeny farok!

Volt néhány helyzet ugyan, amelyektől a falra másztam. Lara gondolkodása... talán kétszer, ha kiakasztott, ettől függetlenül viszont a csípős, majdmegmondomneked megjegyzésein hangosan felröhögtem.

Most már mindent értett. Ez a sötét kurafi! Ó, hogy szopná le egy aligátor!

Igeen, ez a szófordulat tetszett, és megpróbálom beleiktatni a mindennapi életbe. 
Ez a pár száz oldal tele volt megdöbbentően humoros részekkel
Például ez. Úgy tűnik, mintha egy egyszerű, nő-férfi csipkelődésről lenne szó, és egy ideig ebben a hitben is éltem.

– Még találkozunk. Még a kezem közé fog kerülni, és akkor majd jól megszorongatom!
– Ha valaha is a keze közé kerülök, megígérem, hogy megszorongathatja.

Pár oldallal később történik az intim masszázs, ahol Larának sikerül jól megszorongatnia Davidet.

A szívszorítóan romantikus részektől a szavam is elakadt.

– Én többet akarok adni neked.
– Többet? – a férfi kicsit elmosolyodott. – Mit?
És Lara hirtelen kimondta. Nem is értette. Csak kicsit kicsúszott a száján
– Mindent….

Egyszer már megfogalmazódott bennem ez a gondolat, de azt hiszem, hogy ezt nem tettem közzé itt, a Zivataron.

Az erotikus könyvek... lehetséges, hogy még nem túlzottan nekem valóak. Úgy értem, 17 vagyok, lehet, túl korai, hogy ilyesmiről olvasok... de még mindig jobb, mintha csinálnám is, mint egy bolondlyeány, nem? Na, szóval... lehet, hogy az erotikus könyvek nem nekem valóak, de inkább olvasok ilyen könyveket, amelyekben az emberek ÉREZNEK, minthogy olyan ifjúsági szarokat (CSONTVÁROS), amelyben a főszereplők ELFELEJTENEK gondolkodni.

Sebző vágyak. Ez a könyv az én szívemen is nagy sebet hagyott. Egyszer a polcomon fog pihenni, és amikor majd ránézek, mindig mosolyogni fogok. ❤
Share: