Az első mondat
Kellemetlen, nem szívesen elismert, de tagadhatatlan igazság, hogy egy nőnek olykor szüksége van egy férfira, vagy legalábbis két erős karra és egy izmos mellkasra.
És ezt Walker tökéletesen meg is tudta adni Elissának.
Imádom ezt az első mondatot, tökéletesen át tudja adni a nők gondolkodását és részleges ideálját. Másodsorban pedig igaz is...
A karakterekről
Walker
Meg merem kockáztatni azt a megállapítást, hogy Walker elfoglalta a második helyet a szívemben. Nagyon-nagyon megkedveltem őt, tetszett a személyisége a viselkedése, és hogy mindig reálisan, emberségesen viselkedett. Talán az tetszett benne, hogy olyan fokozatosan haladt előre, és nem tett meggondolatlan lépéseket. És az, hogy a keménysége ellenére mennyire szépen bánt Zoéval. Imádom a gyerekeket, és ha egy férfi szépen tud bánni velük, akkor az már csak jó lehet. Walker évek óta nem érintkezett gyerekekkel, pláne nem lányokkal, de az, ahogyan kezelte őt és megnyugtatta, ha baj volt, megmelengette a szívem.
Elissa
Ismét egy olyan női karakter, aki példamutató életet él, annak ellenére, hogy a múltja miatt inkább elbújna, mintsem emberek között élne. Fantasztikus kislányt nevelt fel, és ugyanilyen odaadással fogja nevelni tovább is, Walker segítségével.
A tűrőképessége határtalan, a kreativitásával egyetemben. Feltalálta magát, megpróbált minél többet kihozni magából, amit több ember megirigyelhetne tőle - én is. Személy szerint már rég feladtam volna, de ő ment előre, és nem hátrált meg a problémáktól.
A történetről - spoileres -
Azt hiszem, mindenki úgy véli, hogy a legmegdöbbentőbb rész az az volt, amikor Gloria összeesett. Annak ellenére, hogy a kötet elején gyűlöltem - hah, ez még bók volt a számára -, egy picit megsajnáltam. A harmadik kötetre persze ez változni fog, de ezt majd csak a következő bejegyzésben.
Amikor megfenyegette Elissát, azt hittem, kiszaladok a világból. Vannak olyan nénik, akik elviselhetetlenek, és akiket nagyon gyűlölök, de ő átment minden határon.
Nagyon tetszett az Ashley szál. Egy ideig abban reménykedtem, hogy Elissa az, csak a neve lett más, de aztán rájöttem, hogy ezt a történetet egy olyan írónő írja, aki nem az egyszerűsége miatt híres, így azonnal le is tettem a dologról. Örülök, hogy ez a szál nem hepi enddel végződött. Semmi sem fenékig tejfel, az ilyen könyvek pedig nem az irreális dolgokról híres. A való életben sem mézesmázos minden.
Féltem attól a pasitól, és örülök, hogy végül Walker elintézte őt. Valószínűleg hatalmas fájdalmat okozott volna Zoénak, meg persze Elissának is, és jó, hogy eltűnt a képből.
A szüleivel való kapcsolatát egy kicsit zavarosnak és túl gyorsnak tartom. Ugyan minden reális, de ha az én gyerekemről lenne szó, nem adnám oda anyáméknak egy hétvégére, ha a szüleimet majdnem tíz éve nem láttam.
Összességében: ez a kedvenc részem a négyből, imádtam a történetet, a karaktereket, egyszerűen mindent. Fantasztikus volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése