TOP 5 Szerda #13 | Nyári olvasmányaim

Próbálok visszazökkenni a régi kerékvágásomba, ami nem kimondottan egy könnyű feladat, de rajta vagyok az ügyön. Erre a nyárra rengeteg esemény összejött, annyi tennivalóm van/lesz, hogy már most tudom, hogy nem fogok beleférni az időmbe, de igyekszem kihozni magamból a maximumot, hogy aztán olyan bejegyzésekkel kápráztassalak el titeket, amelyektől tényleg eláll minden szavatok.

Az első ilyen visszatérő kis bejegyzésem egy júniusi TOP 5-ös bejegyzés, amivel egy pöppet lemaradtam. Mivel nekem lényegesen most, ezen a héten kezdődött a nyaram (első leégésem is megvolt, szerintem már annyit vakargattam a hátamat, hogy be fog sebeződni), szerintem még nem maradtam le annyira ezzel a bejegyzéssel.

Nyári olvasmányok

Ezt egy pöppet átértelmeztem, mert itt nem a kedvenc nyáron játszódó könyveimet szedtem össze, hanem azokat, amiket ezen a nyáron még el akarok olvasni. Tekintve, hogy inkább az érettségire kellene összpontosítanom, meg persze a sofőrkönyvre, nem lesz úgy időm olvasni, mint tavaly nyáron, de még ez sem tántorított el attól, hogy összeszedjek néhány könyvet, amelyeket ebben a két és fél hónapban mindenképp el akarok olvasni.

1. Lupescu Kata - Kalózlány
Ezt a könyvet az idei várólistámba is behoztam, remélem, nemsokára tényleg sikerül elolvasnom.

Fülszöveg
CHARLOTTE NAFTALIEN, a pisai nemes lány ismeretlen helyen ébred, kezével az ágyhoz bilincselve. Mégis kik rabolhatták el éjnek évadján? Hamarosan rádöbben, hogy a hírhedt Sekk-Rooial kalózhajón van, és mindenki meg akarja győzni, hogy ő a legendás kalózok, Albert és Bloom Turquise lánya. És ezzel kezdetét veszi egy veszedelmekkel teli utazás egy rejtélyes végrendelet nyomában,mely sok mindenre fénytderíthet, de ugyanakkor pusztulást is hozhat rájuk. Ahogy bennebb hajóznak a Moon-Barnacle-tengeren, egyre több sötét titok kerül felszínre, ami Charlotte származását illeti, kiderül, hogy az igazi kalózoknak nem csak egy életük van, és hogy létezik egy hely föld és menny között, ahol az életművészek élnek.

A Kalózlány: Végső kezdet a szó nemes értelmében vett ifjúsági kalandregény. 
Ha angol nyelvterületen kerülne kiadásra, a young adult fantasy kategóriába tartozna, ugyanis a serdülő olvasóréteget célozza meg, a történet pedig a felnőtté válásról szól. Lebilincselő sztorival, szikrázó párbeszédekkel és nem utolsósorban az írói fantázia olyan sziporkáival, mely oldalról oldalra egyik bámulatból a másikba ejti az olvasót.

2. Sherrilyn Kenyon - Bűnös éj
A Sötét vadászok sorozat 7. kötetét jelenleg is olvasom, de ezen a nyáron a nyolcadikat is le szeretném tudni. Imádom ezt a sorozatot, Kenyon karakterei mindig teljesen elvarázsoltak, kedvencet nem is nagyon tudok mondani, mindegyik kibérelte magának a szívemben azt a bizonyos szobácskát, ami neki járt. 

Fülszöveg
A ​Sötét Vadászok birodalmában még a halhatatlan rosszfiúknak is be kell tartaniuk a becsületkódexet: Nem árthatsz az embereknek. Nem szívhatsz vért. Nem lehetsz szerelmes. 
Néha egy-egy Sötét Vadász mégis azt hiszi, hogy ő a Törvény fölött áll. Ekkor jövök én. Hogy ki vagyok? Az, akitől még a rettenthetetlenek is félnek. Ha megszeged a törvényt, az én haragom sújt le rád. Az én szívemet nem lehet meglágyítani. Könyörtelen vagyok, nincsenek érzéseim. 
Legalábbis ezt hittem, amíg nem találkoztam egy Sötét Vadásznővel. A neve Danger. Veszély. Ez nem csupán a neve, hanem maga az élete. Nem bízik bennem, de nem hibáztathatom ezért. Egyedül ő tudja, miért jöttem: hogy bírája, esküdtszéke és valószínűleg hóhéra legyek a barátainak. Csak Danger segíthet, hogy néhányuk megmeneküljön. Nélküle mind meghalnak. 
Dangereuse St. Richard halálos őrület a számomra. Van benne valami, ami feléleszti rég halottnak hitt szívem. De a gonosz elleni harcban az emberiség egyetlen reménye, ha teljesítem a kötelességemet. Ám hogyan tehetném, ha ezzel fel kell áldoznom az egyetlen nőt, akit valaha szerettem?

3. Diane Pearson - Csárdás
Ezt a könyvet még az év elején pécéztem ki magamnak, és azt mondtam, amint tudom, be is szerzem magamnak. Mivel egyelőre még enyhén csóró vagyok, nem hiszem, hogy ez a közeljövőben megtörténne, viszont megszereztem a digitális formátumot, ami egyelőre meg is teszi.

Fülszöveg
Diane Pearson regénye irántunk , magyarok iránt érzett szenvedélyéből született. 
Ebből az ihletből a zsidó gyökerű Ferenc, a Rácz-Rassay és a Káldy család tablóképszerű történetének vonulatai bontakoznak ki. 
A történet az első háború előtti években kezdődik, átível a két háborún és 1956 előtt zárul. 
A regényt olvasva önmagunkról is többet tudunk meg. Kiderül, hogy ma, a XXI. század második évtizedében, a gazdasági válságok, a szétesni készülő világok, a szétziláltság háborúiban, vannak-e még elsírni való könnyeink, van-e bennünk vágy, hogy sokadszor is szembesüljünk a szembesülhetetlennel, a két háború még mindig fájó, el nem felejthető sebeivel, az önmagát ismétlő történelem tragikumával, a mások megsemmisítésére szinte azonnal kész emberi gonoszsággal, az újra meg újra megjelenő pusztításvágy őrületével. Megtudjuk, van-e bennünk elég érzékenység egy ilyen nagyformátumú vállalkozás szereplőinek csodálatos-meghökkentő átváltozásaira, az erős nők portréira, a gyengeség-gyengédség pillanataira? Elhisszük-e az emberi-emberséges gesztusok, az örök emberi érzések csodáit, azt, hogy sokadszor is bebizonyosodik: nem élhetünk nélkülük. Elindulunk-e a szereplőkkel, és velük tartunk-e, hogy azután annyira hozzánk nőjenek, hogy el sem akarjuk elengedni őket? 
Ami értékes, nem adja magát könnyen: ez a regény is kiköveteli a jussát, s annak, akitől ezt megkapja, gazdag és eredeti gondolatokat, felejthetetlenül szépen megkomponált képeket ajándékoz.

4. Karen Marie Moning - A felföld ködén túl
KMM Tündérkrónikák sorozatáért odáig meg vissza vagyok, így nem kérdés, hogy a többi sorozatába is bele szeretnék kóstolni. A felföld ködén túl a múlt- és a 16. században játszódik, egy időutazásos, történelmi romantikus fantasyról van szó, aminek a fülszövegét lentebb olvashatjátok.
Fülszöveg

Egy ​csábító skót földesúr…

Az egész királyság csak úgy ismeri, Hawk, a Héja, a csatamezők és a női szalonok legendás ragadozója. Érintésének egyetlen nő sem tud ellenállni, de senki sem férkőzhet a szívébe, míg egy bosszúszomjas tündér át nem ráncigálja Adrienne de Simone-t a modern Seattle-ből a középkori Skóciába. A túlságosan is merész, túlságosan is egyenes lány még egy idegen évszázad foglyaként is leküzdhetetlen kihívást jelent a XVI. századi csábítónak. Bár házasságra kényszerülnek, Adrienne megfogadja, hogy távol tartja magától Hawkot…

Egy nő, aki az idő foglya…

A hírhedt uraságot csak tökéletes „nem” fogadja a lány tökéletes ajkán, de Hawk megesküszik, hogy felesége vágyakozva fogja suttogni a nevét, és könyörög a szenvedélyért, amit lángra lobbant benne. Nem állhat közéjük sem idő, sem távolság, el fogja nyerni a szerelmét! Bár Adrienne nem biztos abban, hogy helyes engednie a szívében ébredező érzelmeknek, kétségeinél erősebbnek tűnik Hawk elszántsága, hogy maga mellett tartsa a lányt…

5. Jennifer A. Nielsen - Az Árnytrón - Hatalom trilógia 3.

A sorozattal egy picikét elmaradtam, a második részről is csak utólag írtam értékelést. Semmi problémám nincs a történettel, de be kell vallanom, ehhez a trilógiához kell  egy bizonyos hangulat, mert máskülönben nem jön át teljes mértékben a lényege. 

Fülszöveg (Spoilert tartalmazhat azok számára, akik nem olvasták az első két részt)

Egy ​háború. Túl sok véres csata. Vajon megmentheti-e a király az országát, ha a saját túlélése is kétséges?

A háború elérte Carthyát. Az ország minden ajtaján és ablakán bekopogtat. És amikor Jaron megtudja, hogy Vargan király elrabolta Imogent, hogy térdre kényszerítse Carthyát, az ifjú király felismeri: az ő feladata, hogy vakmerő mentőakcióba fogjon. Ám minden, ami elromolhat, az el is romlik.

Barátai szétszóródtak Carthyában és a környező országokban. Utolsó, kétségbeesett próbálkozásként, hogy megóvja országát a pusztulástól, Jaron elindul talán utolsó útjára, hogy megmentsen mindent és mindenkit, akit csak szeret.

Ám még pengeéles esze sem elég ahhoz, hogy elhárítsa a hatalmas veszélyt, ami őt és országát fenyegeti. Vajon útközben elveszti azt, ami a legfontosabb? És a végén vajon ki foglalhatja el Carthya trónját?

___________
Nektek mik az idei nyári terveitek? Írjátok meg nyugodtan!

Share:

Christine könyves titkai - Book tag

book, blue, and owl képSziasztok!
Az utóbbi időben sikerült teljes mértékben elhanyagolnom a blogot, amit a csodálatos közintézménynek, az iskolának köszönhetek. Érettségi előtti évben állok, így ez a nyaram eléggé a tanulásról fog szólni, de igyekszem olyan bejegyzésekkel érkezni, amelyek nem csak titeket, de engem is kikapcsolnak egy minimális szinten. Ezúttal egy érdekes, ismerjmegjobban book tag-et találtam, amire szinte azonnal rá is vetettem magamat.
Lássuk is akkor a kérdéseket.

I. Puha vagy keménytáblás könyv?
  Puha, ha vékony, max. négyszáz oldalas regényről van szó, ha ennél több, akkor mindenképp kemény.

II. Online vagy könyvesbolti vásárlás? 
  Online. Rengeteg a kedvezmény, kényelmesen megoldhatom otthonról is, főleg azért, mert a környéken csak egy kisebb magyar könyvesbolt van, amiben nem túl sok a választék.

III. Trilógiák vagy sorozatok? 
  Az utóbbi időben inkább örülök az egyrészes sorozatoknak, mint a sorozatoknak, mert egyáltalán nincs időm olvasni. A kezembe csak a megkezdett sorozataim többi kötetét veszem, hogy haladjak azokkal, ritkán kezdek neki új sorozatnak, max akkor, ha más nyelven olvasom.

IV. Hősök vagy rosszfiúk? 
  Utálom az ilyen kérdéseket. Ha azt mondom, hősök, akkor nem vagyok elég belevaló, ha a rosszfiúkra voksolok, akkor máris könnyűvérű, gonosz nőszemély vagyok. Kettő közötti állapot (emberke) nem létezik? 

V. Melyik az az egy könyv, amit mindenkivel elolvastatnál? 
  Mindörökké a tiéd. Engem kikészített és megrendített. Sok embernek szüksége lenne egy ilyen bombaszerű érzésre, hogy egy kicsit belegondoljanak az életükbe, és abba, hogy jó irányba haladnak-e, vagy csak vegetálnak.

VI. Ajánlj egy alulértékelt könyvet. 
  Sarah Addison Allen négy magyarul megjelent könyve közül kettő nyolcvan százalék körül van, amit abszolút nem értek. Nekem mindegyik könyve a jó és a kedvenc között ingadoznak, és sokszor elgondolkodok a kevés százalékokon.

VII. Melyik volt az utolsó könyv, amit befejeztél? 
  Maggie Stiefvater-től a Várunk.

VIII. Melyik volt az utolsó könyv, amit megvettél? 
  Eszes Rita - Illangók. Miskolcról <3 

IX. Mi volt a legfurcsább dolog, amit valaha használtál könyvjelzőnek? 
Lidl-ös nyugta, színházbérlet, fogorvos névjegykártyája.

X. Használt könyvek: igen vagy nem? 
  Szeretem a könyvtáriakat, ha egyszeri olvasásról van szó, onnan is megfelelnek a könyvek, de ha meg akarok venni valamit, akkor mindenképp az újra voksolok, kivéve, ha annak a könyvnek az első gazdája jól bánt vele.

XI. Karakterek vagy cselekmény? 
  Van, hogy imádom a cselekményt, de a karaktereket utálom.
  Van, hogy a karakterekben van valami, ami tetszik, de a cselekmény ritkaszar. Ez inkább történettől függ.

XII. Hosszú vagy rövid könyvek? 
  Attól függ, hogy van időm. Néha egy nap alatt egy féltéglát is el tudok olvasni, de van hogy kétszáz oldallal vesződök két hetet.

XIII. Hosszú vagy rövid fejezetek? 
  Olvasás közben sosem figyeltem oda erre. Néha fel sem tűnt, hogy fejezetváltás volt.

XIV. Nevezd meg az első három könyvet, ami eszedbe jut. 
  Krúdy Gyula - Színdbád - de csak mert itt van mellettem.
  Kosztolányi Dezső - Édes Anna - 11. osztály egyetlen pozitív élménye.
  Chanda Hahn - Tündérkönyv - most fejeztem be, és imádtam.

XV. Mik azok a könyvek, amik megnevetettnek vagy megríkatnak?
  Lorraine Heath ördögfiókáitól egyszerre nevettem és sírtam.

XVI. A mi világunk vagy kitalált világok?
 Amióta ennyit olvasok, sokkal jobban preferálom a kitalált világokat. Valahogy jobban magukba szippantanak, nincs bennük annyi stressz és csalódás, nem kell annyira aggódni a holnapért, mert az valahogy mindig biztosítva van.

XVII. Ítélsz könyvet borító alapján? 
  Nem minden esetben. Jártam már úgy, hogy borító miatt vettem meg egy adott könyvet, aztán tovább is passzoltam, mert valahogy nem volt szimpatikus, nem ragadott meg annyira, mint amennyire számítottam rá. És jártam már úgy, hogy egy borító borzasztóan csúnya volt, de a tartalma szinte tökéletes. :)

_______
Nem jelölök meg senkit, akinek kedve van hozzá, az bátran töltse ki!
Kellemes nyári szünetet mindenkinek! Xx

Share:

ööö

Nos, mint ahogyan az utóbbi időben észrevehettétek, rendesen eltűntem, aminek egy nagyszerű és eléggé tipikus oka van: iskola. A nemlétező hímvesszőm is teljes mértékben kivan ezzel az építménnyel, bár inkább az oktatásra mondok egy jó magyaros imát, mintsem az iskolámra, amit amúgy imádok. A következő hetem az utolsó, ami viszonylag lazának mondhatok, és így remélem, lesz majd időm egy kicsit a bloggal is foglalkozni. Az utóbbi három hétben eléggé vegetáltam, a kialvatlanság, a stressz és az időhiány az életemre tört, és egyáltalán nem akart békén hagyni. Ezen a héten kb. összesen annyit aludtam, mint normális esetben egyetlen egy éjszaka... Szóval alig várom, hogy valamikor kialudjam magam, hogy megújult erőkkel írjam a bejegyzéseket, tanuljam a kreszt és olvassam újra az összes román és magyar érettségi könyvet. Júliusban valószínűleg dolgozni leszek, így az a hónap egészen biztosan olyan lesz, mint az utóbbi három hetem... 
Mindenkinek hatalmas ölelés, sok sikert a vizsgákhoz és kellemes és tartalmas nyári szünetet kívánok! 
Share:

Egymás szemében #3 | David Michie - A dalai láma macskája

Sziasztok!
Azt hiszem, nemcsak én, hanem a rendszeres olvasók is valószínűleg tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen könyvet, mint ez, valószínűleg sosem vettem volna a kezembe, ha nincs az Egymás Szemében könyvklub. Nina, az Ambivalentina bloggere ajánlotta ezt az olvasmányt, ez volt a harmadik alkalom, amikor egy olyan könyvvel ismerkedtem meg, ami teljes mértékben a komfortzónámon kívülre esett, és azt kell mondanom, ez az első könyv, ami igazán tetszett ahhoz, hogy amikor elkezdtem írni az értékelést, mosolyogtam. Megdöbbentő? Pedig igaz. Lentebb olvashatjátok, miért!

De előbb a könyvről:
Író: David Michie
Író nemzetisége: amerikai
Kiadó: Synergie Könyvkiadó
Kiadás: 2014
Oldalszám: 256
Címkék: állat, buddhizmus, életmód, humoros, India, ismeretterjesztő, macska, tibeti buddhizmus
Molyos százalék: 91%

✘✘✘

Fülszöveg [Cselekményleírást tartalmazó szöveg]

Egy ​éhező és sajnálatra méltó kiscicát kimenekítenek Újdelhi sikátoraiból és egy olyan életben lesz része, amilyenről nem is álmodhatott. Egy gyönyörű, a hófödte Himalájára néző szentélyben, a dalai láma macskájaként kezd új életet. 

Ez a melegszívű, bohókás de bölcs, soknevű cica bepillantást enged a dharamsalai élet zárt világába. Kis kémként tudósít Őszentsége bizalmas találkozóiról a hollywoodi hírességekkel, filantrópusokkal, önsegítő könyvek szerzőivel, és ezen keresztül megtudhatjuk, hogyan lelhetünk boldogságra ebben a rohanó, anyagias világban. 
A története nemcsak a macskabarátok arcára fog mosolyt csalni.

Véleményem

Ehhez a könyvhöz is, ahogy az előző kettőhöz is, félve álltam hozzá. Miért?
1. A főszerep egy macskáé volt. Egy MACSKÁÉ. Mondom: MACSKÁÉ. 
Aki ismer, az tudja, hogy utálom a macskákat. Elsősorban azért, mert lusták, és valahogy nem szimpatizálok a lusta élőlényekkel, másodsorban pedig azért, mert a macskák tipikusan azok az állatok, akik mindent kikövetelnek maguknak, akik - hogy fogalmazzak szépen - "Kinyalják maguknak a jogaikat.". Na, én ezt valahogy nem bírom, sosem szerettem az ilyen embereket, állatokat pedig végképp nem.
2. A történet központi szála a vallás volt. Vallásos embernek tartom magam, de reformátusnak, és mindent furcsának tartok, ami a mi szokásainktól teljesen eltér. Már olvasás előtt tisztában voltam azzal, hogy a történet ezen részével nem kimondottan leszek barátságban, de a végére valahogy megszoktam, és már nem is zavart annyira.

A buddhizmus egy olyan ágával ismerkedtem meg, amivel még eddig nem találkoztam. Olvastam már cikkeket a témáról, láttam filmeket is, amelyekben a szereplők buddhisták voltak, de magamtól szerintem sosem vettem volna a kezembe egy ilyen könyvet. Maga a világ nem hozott abban az értelemben lázba, hogy máris vallást váltsak, de a benne lévő tanítások, történések és a szereplők rendesen elgondolkodtattak.

,,Ugyanígy, más lények nem kényszeríthetnek arra, hogy türelmesebbek vagy kedvesebbek legyünk, függetlenül attól, hogy a türelem és a kedvesség mennyire segítené elő boldogságunkat."

,,Érdekes, hogy amikor eldöntjük, hogy valami újba kezdünk, az események gyakran azonnal a segítségünkre lesznek ebben. Nem mindig a teljesen nyilvánvaló módon, vagy nem azonnal. És néha úgy, ahogy nem is gondolnánk."

,,Mrs Trinci egy illatos zsebkendőt tett az orrához, meglepte ez a gondolat. 
– Néha jó, nagyon jó kiadni a mérgünket egy probléma esetén – mondta a dalai láma. 
– Egész életemben ideges természet voltam – válaszolta a nő. 
– Néha tudjuk, hogy változtatnunk kellene a viselkedésünkön. De néha szükség van egyfajta sokkhatásra ahhoz, hogy észrevegyük, hogy muszáj változtatnunk. Most rögtön. 
– Sì – Mrs Trinci nyelte a könnyeit. – De hogyan? 
– Kezdje azzal, hogy a türelem gyakorlásának előnyeire gondol, és arra, hogy mi a hátránya, ha nem türelmes – mondta a dalai láma. – Ha valaki mérges, elsősorban ő szenved tőle. Aki mérges, annak nem boldog és békés az elméje. 
Mrs Trinci karikás szemekkel nézett rá. 
– Arra is gondolnunk kell, hogy milyen hatással van ez másokra. Amikor bántó dolgokat mondunk, amit nem is gondolunk komolyan, olyan mély sebeket ejthetünk, amiket nem is lehet begyógyítani. Gondoljon a családok és barátok közötti ellentétekre, olyan szakadékokra, amelyek egy-egy kapcsolat megszűnéséhez vezettek, csupán egy dühkitörés miatt. 
– Tudom – sóhajtott fel Mrs Trinci. 
– Majd kérdezzük meg magunktól, hogy honnan jön a düh? Ha a düh valódi oka a hűtő, a gáz vagy a málna hiánya, akkor miért nem mérges mindenki más ezek miatt? Látja, a düh nem kintről jön. A düh az elménkből jön. És ez egy jó dolog, mert nem befolyásolhatunk mindent magunk körül a világban, de megtanulhatjuk befolyásolni a saját elménket. 
– De én mindig is egy dühös ember voltam – ismerte be Mrs Trinci. 
– Most éppen mérges? – kérdezte Őszentsége. 
– Nem. 
– Mit mond ez önnek a dühös elme természetéről? 
Mrs Trinci hosszú ideig nézett ki az ablakon a templom tetejére, ahol a késő délutáni nap arannyal vonta be a cserepeket – Gondolom, hogy jön és megy. 
– Pontosan. Nem állandó. Nem a részünk. Nem mondhatjuk, hogy „Mindig is egy mérges ember voltam.” A mérgünk nő, csökken, majd elmúlik, mindenki esetében. Lehet, hogy Ön többször átéli, mint más, és minden alkalommal, amikor átadja magát neki, akkor ezt a szokást táplálja, és még nagyobb valószínűséggel jön elő ismét. Nem volna jobb, ha inkább visszaszorítaná az erejét?"

Összesítve:
Érdekes volt az alap, és maga a tény, hogy egy macska szemével láthattam az eseményeket. Volt a történetnek egy enyhe humora is, ami teljesen feldobta a vallásos eseményeket. Bár ezt inkább karmának kéne nevezni.
Kinek ajánlom? Azoknak, akik egy kis pozitivitásra vágynak az életükben.

Májusi menetrend: 
Május 4. ❤ Niki, Tahereh Mafi: Ne érints
Május 9. ❤ Ágota, Velünk véget ér (ezt ajánlottam én❤️)
Május 11. ❤ Tina, David Michie: A dalai láma macskája
Május 14. ❤ Hikari, Zoe Sugg: Girl Online
Május 18. ❤ Ági, Melissa Landers: Elidegenítve
Május 23. ❤ Masni, Jenny Han: A fiúknak, akiket valaha szerettem
Május 25. ❤ Vhrai
Május 28. ❤ Dorka, Milly Johnson: Yorkshire Puding Klub
Május 31. ❤ Genevieve, Hidasi Judit: Gondolatmappa
Share:

Zombi apokalipszis könyvekkel || BookTag

Nemrégiben - ööö, majdnem egy hónapja, de ne törődjetek a részletekkel - Réta, a HaBár, a könyves kocsma bloggere kihívott erre a Book Tag-re és akkor azt mondtam, amint tudom, összeírom a válaszaimat a kérdésekre, de mily meglepő... szinte azonnal ki is ment a fejemből. Most, a hatalmas nagy stressz előtt muszáj egy kicsit kikapcsolnom a fejemet, hogy ne gondoljak arra a fránya iskolára, és mi mással is tölthetném az időmet, ha nem ezzel. :) Réta, nagyon-nagyon szépen köszönöm a felkérést, remélem, sikerült egy olyan bejegyzést összedobnom, ami kerek és egész, meg minden ilyen-olyan dolog. :D Réta válaszait IDE kattintva olvashatjátok! 

✘✘✘

A játék lényege az, hogy felírsz tíz könyvcímet cetlikre, és minden kérdésnél húzol egyet. Utána random kinyitod a könyvet valahol és az első név, aki szerepel az oldalon, az lesz a választott karakter!
Öcsém segítségét kértem ebben a kihívásban. A cetliket összegyűrve elé tettem, és ő egyesével kiválogatta nekem az emberkéket. Hogy mennyire lett sikeres az eredmény, azt mindjárt olvashatjátok!
✘✘✘

A nevek:
1. Percy Jackson - Rick Riordan - Percy Jackson és az Olimposziak sorozat
2. Tarver Merendsen - Amie Kaufman - Megaan Spooner - Lehullott csillagok sorozat
3. Lena Wall - Helena Silence - Enigma duológia
4. Tessa Gray - Cassandra Clare - Pokoli szerkezetek trilógia
5. Charley Davison - Darynda Jones - Charley Davidson sorozat
6. Jericho Barrons - Karen Marie Moning - Tündérkrónikák sorozat
7. Nicholson Lambert - Lorraine Heath - A herceg szeretője
8. Megan Chase - Julie Kagawa - Vastündérek sorozat
9. Ana Moreno - Baráth Viktória - A főnök
10. Jack Pallas - Julie James - A hamis partner

✘✘✘

1. Az első ember, aki meghal
Lena Wall

Ouh. Na erre nem számítottam. Igaz, ami igaz, Lena nincs kiképezve, és az adottságával ebben a helyzetben tulajdonképpen semmit sem tud kezdeni, de nem gondoltam volna, hogy ő lesz az első, aki lényegében feladja. Nem baj, kicsi Lena, lesz ez még így se. :))

2. Akit kibuktatsz, hogy elmenekülj a zombik elől
Jericho Barrons

Csak hogy Jericho ne bántódjon meg, elmondom, hogy csak és kizárólag azért buktatom le őt, mert tudom, hogy ő meg tudja menteni magát! Tehát lényegében taktikázok! 

3. Az első, aki zombivá változik
Charley Davidson

Az ő esetében ugye ez azért valószínűtlen, mert beszél a halottakkal, akik azért majdnem zombik... Nos, valakinek az élete a munkája...

4. Aki téged buktat ki, hogy megmeneküljön
Tessa Gray

Tessa. Azt hittem, barátok vagyunk. Na, nem baj, ezt megjegyeztem...

5. A csapat idiótája
Ana Moreno

Alapjáraton Ana nem az a butácska szereplő, így nem számítottam arra, hogy ide fog kerülni. Nos, vannak olyan emberek, akikből egy adott helyzet kihozza az állatot... ööö hülyét. Ana ezek közé az embere közé tartozik. Elég sajnos. :))

6. A csapat agya
Jack Pallas

Nos, az ő természetét ismerve ezt még el is hiszem. Pallas ügynök rendkívül tehetséges a szakmájában, a csapat talán még jól is jár, ha őt nevezik ki annak, aki ötletekkel rukkol elő.

7. Az ügyeletes orvos
Percy Jackson

Most már nem igazán rémlik, hogy Percy került-e olyan helyzetbe, ahol valamilyen sebet kellett leápolnia... Megérett a sorozat az újraolvasásra, ez tény. Mindenesetre szerintem jól állna neki az orvosi köpeny... 

8. A fegyverszakértő
Nicholson Lambert

Eléggé rég olvastam már ezt a történelmi romantikus könyvet, de ha az emlékeim nem csalnak, akkor Nicholson eléggé érdekes életmódot folytat, így nem lenne csoda, ha a fegyverekhez is értene. 

9. A harcos
Megan Chase

De csak akkor legyen harcos, amikor már a második-harmadik kötetnél tartunk, mert az akkori énje az, amikor vele bármikor, bárhol bevállalnék egy csatát. A történet eleji énjével valamiért nem kimondottan szimpatizálok.

10. A csapatkapitány
Tarver Merendsen

Hm. Tarverből még ki is nézem, hogy remek irányító lenne. Szűkszavú, de remek.

✘✘✘

Köszönöm, hogy végigolvastátok ezt a rövid kis book taget. Ha kedvetek van hozzá, töltsétek ki bátran! Nem akarok külön meghívni senkit - igen, igen, nálam fog megtörni a sor, de ki bánja?


Share:

TOP 5 Szerda #12 | Bárcsak úgy írnék, mint ez az 5 író

Sziasztok! :)
A hosszú kimaradás után egy tavaly decemberi témával érkeztem, amit Vichy-nél találtam Az ő válaszait ezen az oldalon olvashatjátok el.

Pictures 15161. Szeretnék annyira hatásos, szívbemarkoló lélektani romantikust írni, mint Colleen Hoover!

Az utóbbi időben viszonylag sok CoHo könyvet olvastam, és eddig nála éreztem azt, hogy mindegy, mit ír, mennyit és mikor, biztos, hogy sírni fogok. Még mielőtt tévedésbe esnétek, nem én akarok lenni a következő CoHo, sőt távol álljon tőlem ez a dolog, de minden egyes történetemnél bennem lesz az a gondolat, hogy ez nem olyan lett, mint amilyenre eleinte terveztem, és ha neadjisten CoHo írta volna, kismilliárdszor jobb lenne.


Pictures 79252. Bárcsak olyan családtörténeteket írnék, mint Jennifer Probst!

Jennifer Probst Milliárdosfeleségek sorozata teljes mértékben levett a lábamról, és alig várom, hogy mind a négy részt beszerezhessem, és hogy a következő sorozatát is elkezdhessem. Mindig is imádtam, ahogy alakítgatta a szálakat, és hogy egy pillanatra sem hagyta ki a könyvből a családiasságot és a szeretetet. Képes sok szereplővel egyszerre és összhangban dolgozni, senki sem ragad a háttérben, és mindenkinek megvan a maga szerepe.


3. Imádnám, ha az én karaktereim is olyan természetesek és szarkasztikusak lennének, mint Vivien Holloway Winie-je! 

Nyílt titok, hogy élek-halok a Winie Langton történetekért, és alig várom, hogy egyszer a sajátjaimnak mondhassam őket.
Vivien Holloway fényképe.A való életben elég szarkasztikus vagyok, sokszor kerülök olyan helyzetbe, amikor egyszer muszáj valami olyat mondanom, amivel egy kicsit csorbítom a beszélgetőtársam büszkeségét, viszont ha írásra kerül a sor, mindig átgondolom a gyermekeim mondanivalóját, és ilyenkor valahogy elmaradoznak a spontán, magától jövő beszólások, és néha a legtöbb beszélgetésem lapos, unalmas, nincs benne az az élcelődő hangsúly, amit szerettem volna beletenni. Ezen szeretnék az idő folyamán változtatni. ❤


4. Szeretnék olyan elvontan misztikusan írni, mint Sarah Addison Allen!

SAA-tól az összes magyarul megjelent könyvet elolvastam, és alig várom, hogy a KMK vagy bármelyik más kiadó ismét megjelentessen tőle valamit. Sarah könyvei mindig kiragadnak a való életből, és egy teljesen más jelenbe repítenek, amiben van egy cseppnyi fantasy is. Imádom, ahogy a szereplőivel bánik és ahogy a történeteit vezeti, mindig akkor közli a fontos információkat, amikor kell, semmit sem siet el, minden a maga idejében történik. Egyszerű, kellemes, könnyed történeteket tesz le az asztalra, amiket többnyire - még nem volt mélységes csalódásom tőle - élvezet olvasni.

Pictures 3155. Én lennék a legboldogabb ember a világon, ha olyan fantasy világot találnék ki, mint Karen Marie Moning!

Ez a nő engem mélységekbe és magasságokba repített a Tündérkrónikájával, imádtam és utáltam egyszerre. Igaz, ami igaz, ez legfőképp Barronsnak köszönhető, de maga a világ, amit az olvasó elé tár, sokkal inkább magára vonja a figyelmet. Mindennek megvan az oka és a következménye, szinte folyamatosan fenntartja az olvasó figyelmét, és könnyen eléri, hogy végig olvassuk az egész sorozatot anélkül, hogy nagyobb méretű szünetet tartanánk. Imádom! ❤
Share:

Robin O'Wrightly - Andrea & Andrea

Borka második könyvét szintén recenzióként szereztem meg, amit ezúton is nagyon-nagyon szépen köszönök az írónőnek! A Tripiconi-sztori első részéről, Az amulett rejtélyéről a címre kattintva tudtok bővebben olvasni.

Szükségesnek érzem megemlíteni, hogy az ilyesfajta recenziós értékelések nem abból a célból íródnak, hogy az írót/írónőt az univerzum végéig és még annál is tovább fényezzem. Az csupán a véletlen műve, hogy a legtöbb könyv, amit ilyen módon veszek a kezembe, tetszik is. Sőt, alapjáraton olyan recenziókat fogadok el, amelyekről biztosra tudom, hogy szeretni fogom (ha nem is teljes mértékben, de legalább 80%-ban). Sokat hallom és olvasom facebook-on és molyon egyaránt, hogy a legtöbb ilyesfajta értékelés inkább unaloműzés néhány blogger számára, és hogy direkt kunyorognak a könyvekért... na, ettől nekem is felfordul a gyomrom, és ha ez a dolog valamikor tetőzni fog bennem, tuti, hogy bejegyzés formájában is elmondom a véleményemet.

Nos, erről ennyit, térek is a tárgyra.

Aki olvasta a Tripiconi értékelést, az tudja, hogy már ott sem dicsértem agyon az írónőt, sőt kifejezetten kiemeltem azt, ami nekem nem tetszett, és ami miatt romlott az olvasásélményem is. Igaz, ez a történet és az Andreák lényegesen külön kategóriába sorolhatóak, és ezzel a ténnyel tökéletesen tisztában voltam a második könyv olvasása előtt is, de azért néhány percig mégis bennem volt a félsz, hogy mi van, ha az érdekes alapötlet és felvezetés mellett az összhatás kicsit sem fog tetszeni. Persze ez az érzés az első fejezet után teljes mértékben el is illant. A két történet még csak köszönőviszonyban sincs egymással, annyi a hasonlóság, hogy mindkettőnek fergeteges humora és őrült szereplői vannak, akiknek nehezen tud ellenállni az ember lánya.

A történetben az abszurd humoré volt a főszerep, és oldalanként minimum egyszer biztos, hogy felröhögtem. Ez 228 nevetést jelent egy könyv alatt, ami akár bekerülhetne a Guinness rekordok könyvébe is (az én rekordos füzetembe tuti, hogy bekerül, ehhez kétség sem fér)

Rigó Andrea Sofia

A lányban 90%-ban magamra ismertem, legalábbis ami a döntéseit, az érzéseit és a gondolkodásmódját illeti. Már ebből a szempontból is a könyv befurakodta magát a nagyobb toplistámba, de nem épp emiatt avattam a kedvencemmé.

Andrea Rigo

Ezen a pasin én behaltam, de komolyan. Néha olyannak tűnt, mint egy nagyra nőtt gyerek, máskor meg annyira vágott az esze, hogy azt egy idősebb, bölcsebb ember is megirigyelte volna. A humora fergeteges, a beszólásain csakis nevetni lehet, és az egész történet alatt úgy viselkedett, mint egy élő és létező ember, nem mint egy könyvszereplő, aki lényegében bármit megtehet.

A történetről

Egészen a történet közepéig nem értettem, miért van ott molyon a sci-fi címke. De tényleg, minden második oldal után elgondolkodtam, hogy sci-fi? Ebben? Hol a bánatban? Aztán ahogy beleláttam a Mundi házaspár fejébe, mindjárt megértettem, mi miért történik. Fiatalok, én megmondom őszintén, ilyen jó ötletet még nem olvastam soha, és emelem kalapom Borkának, amiért ezt így leírta. Abszurd? Első hallásra hülyeségnek és marhaságnak tűnik? Pedig nem az! Egész végig úgy pergett a szemem előtt a történet, mintha egy 2018-as filmet néznék  a tévében.

– A k*rva életbe, ti kémek vagytok! – csattant fel Rigo nyomozó, és felfűtöttségében megpördült a tengelye körül, majd elgondolkodva ajkaihoz tette ujjait. 
A Mundik egymásra néztek, majd bólintottak: 
– Eltaláltad, kémek vagyunk… És most, hogy ezt megtudtátok, meg kell öljünk titeket! 
Andrea lassan visszafordult, teli szájjal kacagott: 
– Elmentek ti a p*csába! 
– Miért?! 
Tonio és Leona teljesen megzavarodott. 
– Lesz*rom, kik vagytok, csak poén volt kicsit szívatni titeket…

A krimi szálat nem éreztem túlzásnak és feleslegesnek, tökéletesen beleillett a történetbe, sőt ha mondhatok ilyet, akkor még fel is dobta az eseményeket, hiszen ha nem lett volna az a gyilkos, akkor talán össze sem jöttek volna... ilyen hamar.

A narrátor beszólásai... na, igen, szarkasztikus énem visított, hogy végre emberére talált. Igen, igen, emiatt került be a kedvencek közé a könyv.❤

Miért ajánlom?
Garantáltan feldobja az ember hangulatát, megnevettet és elvarázsol, és ha nem is teljes mértékben, de egy minimális szinten kiragadja az olvasót az életéből és elrepíti egy abszurd, humorral töltött helyre, ahonnan talán soha többé nem térne vissza.
Share:

Egymás szemében #2 | Totth Benedek - Holtverseny

A könyvet ismét az Egymás Szemében Könyvklub keretein belül olvastam, és őszintén be kell vallanom, a vélemény, ami a könyvről kialakult bennem, cseppet sem olyan, mint amilyenre az első percben számítottam. Ezúton is nagyon-nagyon szépen köszönöm Ninának az ajánlást. Kedvencet nem avattam, sőt, ettől a kategóriától egészen messze esik ez az olvasmány, de valamilyen szinten örülök, hogy mégis a kezembe akadt ez a történet. mindjárt el is mondom, miért.
De előbb a könyvről egy keveset:
Író: Totth Benedek
Író nemzetisége: magyar
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kiadás: 2015
Oldalszám: 248
Címkék: dopping, drog, erőszak, fiatalkor, gyilkosság, sport, sportoló, szex, thriller, úszás
Molyos százalék: 81%

Fülszöveg

Magyarország valamelyik elhagyatott, vidéki elkerülőútján egy kamaszokkal teli sportkocsi száguld a koromsötét éjszakában. Éppen elég fenyegető kezdet ez egy regényhez, de még így is váratlan, ami a folytatásban következik. Totth Benedek nem bánik kesztyűs kézzel sem regényalakjaival, sem az olvasókkal első könyvében. A kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődési regény elemei keverednek ebben a különös, nyomasztó és olykor mégis humoros, kegyetlen, de nem öncélú prózában. Ha valaki a mai Magyarországra, s a benne meglehetősen elhagyatottan, néha boldogan, többnyire boldogtalanul, olykor szomorúan, de gyakrabban inkább dühösen ténfergő tizenévesekre ismer, nem téved nagyot. Mégsem a társadalomkritikán van a hangsúly, hanem a nagyon is személyes szembenézésen azzal a kamasszal, aki mi magunk is voltunk, vagy lehettünk volna ezen a sivár, nem vénnek való vidéken, ahol még a vaddisznók sem azok, amiknek látszanak.

Véleményem 

Ugh. Erre valahogy nem tudok jobban reagálni. Beszélek előbb a jóról, és arról, hogy miért érdemes az embernek a kezébe vennie ezt a könyvet. A stílus kimondottan bejövős, az írót remek képességekkel áldották meg fentről, és élvezetes, ahogy ír, nem tipikusan szájbarágós, inkább az a "úgy mondom, hogy jó legyen nekem is, neked is".

És hát nagyjából ennyit is a pozitív dolgokról, ugyanis a könyv 90%-a kikészített.

Mondanivaló: ez a világ elbaszott. Én ennél konkrétabban nem tudom megfogalmazni, hogy mit éreztem olvasás közben, teljes mértékben letaglózva állok az események (?) előtt, mert egy olyan világképet lökött a pofámba a könyv olvasása óta konkrétan, káromkodva mondom el a véleményemet, és ez nekem sem tetszik, ami miatt szívem szerint kiszaladnék a világból. Legalább kétszer.

A középpontban egy fiúbanda áll, akiknek az életvitelük... pocsék. De tényleg. Drog, cigi, pia, részegen vezetik az autót, elütnek ezt-azt - ember vagy állat? Ki a francot érdekel? -, és nem törődnek a következményekkel. Nem mondom, hogy nincsenek ilyen fiatalok ebben a világban, mert vannak, sőt, ami a legrosszabb: túl sokan vannak. De akkor is, engem a hideg ráz, ha erre a könyvre gondolok, még akkor is, ha eltekintek ettől az alpári, mindenmásodikszókáromkodás dologtól, ami miatt jön, hogy a Bibliát olvassam egész évben.

Ajánlom? Csak ha van gyomrotok ahhoz a rengeteg kárormkodáshoz.
Pozitív dolog van-e benne? Akad. Elrejtve jó mélyen, de van, mert a fentebb említett mondanivaló tényleg súlyos problémákból alakult ki, ami ellen ha nem tesz az ember fia/lánya/kiskutyája, akkor annak súlyos következményei lesznek.
Share:

Csábító Csütörtök #2 || Fényes Niki - Feketén, fehéren

Csábító Csütörtök egy olyan cikksorozat, ami kétheti rendszerességgel egy-egy olyan erotikus könyvet vesz célba, amelyek valamilyen szinten nyomot hagytak bennem olvasás után. Olyan könyveket válogatok össze nektek az elkövetkezendőkben, amelyek nem kimondottan az ágyjelenetektől érdekesek, hanem a mondanivalójuktól, a tartalmuktól, a szereplők fejlődésétől, és az ezekhez hasonló apróságoktól, amelyekre az olvasók nagy része figyelmet fektet.

A könyvet elsősorban recenzióként vehettem a kezembe, és értékelés írás közben döbbentem rá, hogy a történet tökéletesen beleillik a Csábító Csütörtök rovatomba, és tulajdonképpen nem is nagyon kell alakítsak a bejegyzés formáján semmit.

A könyvre már a köztudatba lépésekor szemet vetettem, elsősorban a maffia  téma volt az, ami megragadott, így nem volt kérdés, hogy a recenzió felajánlásakor szinte azonnal, gondolkodás nélkül igent mondtam. Vannak olyan kérdések, amikre ha azonnali választ adok, szinte a második pillanatban megbánom a döntésem, de a könyv olvasása alatt végig azt éreztem, hogy ez volt az idei könyvolvasmányaim legjobb döntése.

Amitől egyedibb ez az erotikus könyv a többinél, az a maffia szál - igen, igen, pont azok miatt egyedi, ami miatt az olvasmánylistámra került. Eddig a maffiának az enyhébb, lényegében lightosabb változatával volt dolgom - pár kivétel akadt ugyan, de elenyésző -, így amikor elém került ez a durva, padlóra küldős könyv, elszörnyedtem, és nem voltam hajlandó belegondolni abba, hogy ez a kegyetlen, véres életmód igaz. Mert az. És basszus, ilyenkor utálom azokat a bizonyos lightos könyveket, akik csak bepillantást nyújtanak a maffia világába, még csak az egy százalékát sem mutatják be mindannak a szörnyű valóságnak, amiben rengeteg ember még a mai nap is él.

Ebből az okból kifolyólag Deni viselkedésével nem voltam megelégedve. Illetve, de. Mert úgy viselkedett, ahogyan azt elvárják tőle, és ahogyan azt kell, de... én soha ebben a büdös életben nem tudnék ilyen életben élni. Soha. Ezen kívül a férfi főszereplővel semmi problémám nem akadt, ha nem ebben a környezetben élne, minden bizonnyal felkerülne a top végtelen háremembe.

Elza személyiségét tökéletesen meg tudtam érteni. A helyzetéből kiindulva megtanulta, hogy az emberekkel úgy kell viselkedni, ahogy azt a helyzet megkívánja, és még Isten sem tudja, mi lesz másnap vagy épp aznap este, mert még minden olyan bizonytalan és életveszélyes, és még az előre tervezést is csak a hülyék mestersége. Elza amúgy mesterségesen előállítottan néma volt, így jelbeszélt és kézmozdulatokkal kommunikált a külvilággal. Tudom, ez a két szó ugyanazt jelenti, de mindkettővel másra gondoltam. Míg az elsőt tökéletesen megértitek, addig a másikon kimondottan a középső új használatára hívta fel magára a figyelmet.

Az erotikus rész itt sokkal elenyészőbb, mint amilyenre eleinte számítottam, sokkal több erotikára gondoltam, mint amennyit kaptam, és ezt kimondottan pluszpontként vonom fel. Ugyan a szereplőknek semmi problémájuk nem volt a kémiával és a vegyjelekkel, meg persze az oxidációkkal, de isteni szerencse, hogy nem minden oldalról izzadságcseppek folytak a kezemre, mert az azért kegyetlen lett volna. Arra akarok kilyukadni, hogy az írónő nagyobb hangsúlyt fektetett a cselekményre és az alap kidolgozására, mint az ágy formában tartására.

És most néhány idézet, amivel kedvet kaphattok a könyvhöz:

-Ne flörtölj a pincérrel Elza, mert itt ütlek agyon, viselkedj, ha velem vagy. – közölte ezt úgy, mintha csak azt mondaná, jó ez a hely.


Elza vadul mutogatni kezdett, minden bizonnyal lehordja mindennek. Állapította meg. 
– Ülj le a kis húszdekás seggedre, megmutatom, hogy is kell kávét adni a másiknak! – veszekedett tovább Deni. Természetesen egyedül. Felállt, majd a lányt karjánál fogva ültette oda, ahol ő ült. Megcsinálta a kávét, majd letette Elza elé. – Tessék, kóstold meg! – Elza újra mutogatott neki. – Pofa be! Kóstolás van! – mondta neki Deni, Elza belekortyolt, és elfintorodott. – Látod? Ilyen kávé kell holnap, ha még egyszer sót teszel a kávémba, ki taposom a beled. – a lány megint a jelbeszédet használta.

– Mit nézel? – kérdezte Deni, a lány felmutatta a középső ujját. – De bátrak lettünk. – felelte a férfi, a lány válaszként szétnyitotta a lábát, és megemelte a csípőjét. Nem kellet hozzá nagy tehetség, hogy értse mit is mondott volna, most ha tud beszélni. 
NYALD KI!

– Van abban a nőben tűz. Láttam őket… annyira akarták egymást, hogy szó szerint egymásnak estek, aztán az ajtónak és a falnak, majd a földön kötöttek ki.


Ajánlom...
... mindazoknak, akik szeretik a maffia szálat egy történetben.
... akik nem riadnak vissza a kegyetlenségtől és a mocskos szájtól.
... akik olvasni akarnak valami igazán izgalmasat és döbbeneteset.

Köszönöm szépen a lehetőséget! ❤

Share:

TOP 5 Szerda #11 | Írók, akiktől automatikusan megveszek/meg fogok venni mindent

Vannak olyan írók, írónők, akik ha valamit kiadnak a kezük közül, biztosra tudom, hogy majd egyszer, ha sok-sok pénzem lesz, minden létező könyvet megveszek tőlük. Nem sok ilyen író van, de azért akad legalább 5, akik az abszolút favoritok, akik mellett nem tudok elmenni anélkül, hogy ne imádnám körbe őket.

1.Baráth Viktória
Pictures 266

Viki első két könyve abszolút levett a lábamról, és biztosra tudom, hogy az Egy év Rómában is kedvenc lesz. 
2. Jodi Ellen Malpas
Pictures 2993
JESSE WARD IS MY HUSBAND
Ezzel mindent elmondtam.
Ugyan csak az Ez a férfi trilógiát sikerült még elolvasnom, de a többi is tervben van. TÉNYLEG, NA. Ettől függetlenül erotikában tényleg verhetetlen. ❤

3. Abby Green

Romantikus füzetekben eddig ő az, aki az esetek 90%-ban azt hozta, amit elvártam tőle. ❤

4. Karen Marie Moning
Pictures 315
Romantikus+erotikus+fantasy+új világkép= KMM
Ez a nő egy csoda, de komolyan. ❤
5. Rick Riordan

Pictures 294
Amit Riordan bácsi írt, azt kötelező elolvasni. De tényleg. Ez az ember, ha nem lenne, lehetetlenség lenne kitalálni. Megismételhetetlen és lenyűgöző.
____________________

A többi blogger bejegyzéseit az oldalsávban lévő bloglistában találjátok meg. Kellemes nézelődést! ❤
Share:

TOP 5 Szerda #10 | Mókamesterek célkeresztjében

Április elseje alkalmából azt hiszem, ez a bejegyzés evidens, mikor máskor írhatnánk róla, mint most, majdnem április elsején? A kutakodás közben döbbentem rá, hogy én irdatlanul kevés humoros könyvet olvasok. Sőt. szinte majdnem semennyit, hiszen a legtöbb olvasásom tavaly előtti... Szóval most már az is az idei oké, oké, jövői életcéljaim közé tartozik, hogy minél több humoros könyvet vegyek a kezem közé.

Mókamesterek, humor heroldok a könyvekben

1. Xemerius (Kerstin Gier - Időtlen szerelem trilógia)
Amikor a trilógiát olvastam, emlékszem, szinte egy hét alatt daráltam le mind a három részt, és visítva röhögtem azokon a részeken, amikor ez a kis szellem is jelen volt. Sokkal szerethetőbbé, élvezetesebbé tette a könyveket, meg merem kockáztatni azt a megállapítást is, hogy ő a legnagyobb színfoltja az egész trilógiának.

Idézet

,,– Nem lehetne kicsit visszavenni a lelkesedésedből? Az ember azt is hihetné, hogy épp elektrosokk-kezelésről jössz – zsémbelt Xemerius. Helytelenítő pillantást akartam vetni rá, de végül mégis sugárzó mosoly lett belőle. Az én kis cuki, zsémbes vízköpődémonom! 
– Téged is szeretlek! – mondtam neki. 
– Ó, te jó ég! – nyögött fel. – Ha tévéműsor volnál, akkor most elkapcsolnálak."


2. Fekete Péter (Rick Riordan - Percy Jackson sorozat)
Camp Half BloodFekete Péter megjelenésével nemcsak a történet vált érdekesebbé, hanem a helyzetek is humorosabbak lettek. Fekete Péter persze nemcsak a humoráról híres, hanem a megbízhatóságáról is. 

Íme:
,,Fekete Péter elmajszolta a kockacukoradagját, aztán úgy rázogatta a fejét, mint aki túladagolta magát. 

Hú, főnök! Ez aztán az ütős anyag! Szóval, ha megjön az eszed, és el akarsz szállni valamerre, csak füttyents! Az öreg Fekete Péter és a haverjai már repülnek is érted!"

3. Simi (Sherrilyn Kenyon - Sötét vadászok sorozat)
Én azt hiszem, Simit nem tudom a saját szavaimmal jellemezni. Ez az idézet... no, ez az idézet tökéletesen elmondja, milyen is ő.

,,– Aszongya, szükség lesz a kedvenc csípős barbecue-szószomra. És mindenféleképpen kell egy fogókesztyű, mert igen forró lesz, ha kész a pörkölés. És szereznem kell azokból az almafákból alágyújtani, a hús remekül át fogja venni az ízét. Fincsibb is lesz tőle, mert a démonízt annyira nem szeretem, Ack! 
– Hát ez meg mit csinál? – kérdezte Artemisz, amikor észrevette, hogy Simi magában beszél. 
– Listát ír róla, mi szükséges ahhoz, hogy megölje Thanatoszt. 
– Nekem inkább úgy hangzik, mintha meg akarná enni. 
– Az is lehet. 
Artemisz szeme elkeskenyedett. 
– Nem eheti meg. Megtiltom. 
Ash vészjósló hahotában tört ki. 
– Azt csinál, amit akar. Megtanítottam neki, hogy semmi ne vesszen kárba. 
Simi egy pillanatra megállt, felemelte a fejét a listából, és Artemiszre nézve felhorkantott. 
– Simi fölöttébb környezettudatos. Mindent megeszik, kivéve a patát. Azt nem szeretem, kicsorbul tőle a fogam. – Ashre nézett. -Thanatosznak nincs patája, ugye? 
– Nem, Simi, nincs. 
Simi boldogan felkacagott. 
– Ó, milyen szuper kis vacsorám lesz ma! Démont sütök! Máris mehetek, akri? Indulhatok végre? Hadd menjek! Hadd menjek, kérlek! – úgy táncolt körbe-körbe, mint egy boldog kisgyerek a szülinapi zsúron. Ash Artemiszre bámult."


És most térjünk át a személyekre

4. Winie Langton (Vivien Holloway - Winie Langton történetek)
Szarkasztikus. Kemény. Magának kikérős. Erős. Határozott. Tudatos. Mindemellett olyan esze van, hogy istenőrizz annak, aki szembeszáll vele. Említettem már, hogy szarkasztikus? 

,,– Tulajdonképpen kicsoda maga, Winie? Mire kell magának a Mesterkulcs? 
Elmosolyodtam, bár ezt ő nem láthatta. 
– Ismeri a mondást William, ha elárulnám, meg kellene ölnöm."

,,– És most mi lesz? – érdeklődött fesztelenül. – Odaadom a kulcsot, és ön a kéményen keresztül távozik? 
Nem vettem fel a csipkelődését. 
– Azt a télapó teszi. Én az ablakot választanám."

5. Charley Davidson (Darynda Jones - Charley Davidson sorozat)

Charleyba már akkor beleszerettem, amikor az első kötetet olvastam, és szinte ezer százalékig biztos vagyok abban, hogy ez a szerelem akkor sem fog elmúlni, hogy ha folytatom a sorozatot.

Itt Charleynak tesz ajánlatot egy férfiszellem:

Couverture de Charley Davidson, Tome 3 : Troisième tombe tout droit"– Valahogy megoldható lenne, hogy belebújjak az ön bőrébe, és kényeztessem egy kicsit a feleségemet? 
Igyekeztem visszafolyatni egy mosolyt. 
– Hát, tudja, nem egészen így működik a dolog… 
– Persze akár ön is kényeztethetné, én pedig majd csak úgy teszek, mintha belebújtam volna a bőrébe… 
– Nem. 
– Megfizetem! Van elég pénzem. 
– Pontosan mennyire gondol?"

"Persze a határtalan optimizmusom – le merem fogadni, hogy előző életemben hippi voltam – győzedelmeskedett, és nem engedte, hogy eluralkodjanak rajtam a negatív gondolatok. Egyszerűen muszáj volt úgy látnom, hogy az a bizonyos pohár félig tele van. Ha minden jól megy, akkor Jack Daniel's whiskeyvel…"

"– (…) Nagyon fáj? 
– Nagyon. 
– És visszaütöttél? 
– Nem. Elvesztettem az eszméletem. 
– Ne már! 
– De már. 
Cookie félretolta a lányát, és szemügyre vette az állkapcsomat. 
– Megnézetted? 
– Igen, egy jóképű szőke pasi, aki a bár sarkában iszogatott, látta, és majd kiesett a szeme, úgy bámult. 
Amber kacarászott. 
Cookie viszont rosszallóan összepréselte az ajkát. 
– Úgy értem, orvossal megnézetted-e. 
– Nem, de egy kopaszodó, és mégis szívdöglesztő természetgyógyász látta, és azt mondta, megmaradok. 
– És érti a dolgát? 
– Ha a flörtölésre gondolsz, igen – (…)"

_______________

A többiek bejegyzését az oldalt lévő bloglistában találjátok meg! Jó szórakozást hozzá! ❤
Christine Xx
Share:

Katona Kitti - Másik én


Kavarognak bennem a gondolatok. 86 oldal után úgy érzem, ez a könyv teljesen a darabjaimra hullajtott, aztán celluxszal összeragasztott.

A könyv a múlthét folyamán érkezett hozzám, és mindenképpen el szerettem volna olvasni a vakációban, és ma, amikor hazaérkeztem az egyik barátnőmmel, a húgaival és az öcsémmel közösen töltött délután után, valamiért egyértelműnek találtam, hogy ezzel a könyvvel fogom folytatni a mai napomat.
És milyen jól tettem! Rég örültem ennyire a saját döntéseimnek, és ezt csak tetőzték a versek elolvasása után elborító érzések is, amelyekre nem kimondottan számítottam.

Ez a rövidke kis verseskötet három részre van tagolva, és mindhármat más és más miatt szerettem meg.

Mennyi időm van még. Vissza...

Ezt a részt, ha jellemeznem kéne, akkor azt mondanám, hogy komor, sötét, teljes mértékben és visszavonhatatlanul pesszimista. Rég olvastam ilyen fájdalmasan őszinte verseket az életről, amikor az író, a költői én nem lát mást, csak tanácstalanságot és kilátástalanságot.

((Ez abszolút nem ide tart, de a kilátástalansághoz egészen kötődik. A próbaérettségin Arany János - A lejtőn c. versét kaptuk, és hát ugyebár Christine mit nézett át? 9.-es anyagot. Janus Pannoniust, Margit legendát, ilyesmit, Arany Jánosról az ismétlés fázisban még csak nem is hallott. 100 pont a maximum, ebből 10 hivatal, 3 részre van osztva, mindhárom 30 pontot ér. A második tételre megkaptam a maximálisat, a harmadikra 28-at, az elsőre viszont 21-et, mivel túlságosan is elszomorítottam a verset, a való életben nem is olyan negatív kimenetelű, mint amennyire beállítottam. Hááát, bocsánat.:))) ))

Az egyik legszebb vers ebből a részből:

Mintha a lelkemet látta volna...

Mindenkinek vannak jó, és kevésbé jó napjai, és mindenki érzett már mindent elsöprő, tiszta szerelmet, ami az esetek többségében egyoldalú, mivel a másik fél a komolyságnak még csak a híréről sem hallott, és emiatt mi, romantikus alkatú, hűn szerető emberkék csak szenvednek a viszonzatlan érzelmek miatt.

Amikor megkaptam a könyvet, természetesen egyből belelapoztam, és a vers, amit elolvastam, az a Csak te volt. Az akkori helyzetemre tökéletesen ráillet... a mostanira hála a jó istenkének, nem, de akkor írtam is Kittinek, hogy a többi vers is minden bizonnyal be fog találni, mert az tökéletesen leírta az akkori lelkiállapotomat. Kitti nem tudta, hogy ez most jó vagy rossz, és akkor hirtelen én sem tudtam, hogy jó-e vagy az ellenkezője, de piszok mázlista vagyok, hogy nem vagyok annyira érzelgős, és nem élem bele magam olyasmibe, ami még nem biztosabb, mint 50%.

Itt azért nem csak a két bekezdéssel fentebb lévőkről van szó, egy-két vers szól a tényleges, őszinte szerelemről is. Inkább ezekből hoznék idézeteket, a pesszimistaságból bőven elég volt erre a bejegyzésre.





Hogy te elfogytál, míg én felnőttem...

Ezt nem szívesen taglalom, hogy miért is mart annyira a szívembe, hogy konkrétan a sírás kerülgetett, és nem is szívesen idézek ebből a részből olyan sokat, mert akkor megint telenedvesedik a klaviatúrám, és most volt kicseréltetve... 

Az egyetlen vers, amitől nem futkosott a hideg a hátamon, és nem tört rám a "taknyoljuk-össze-az-összes-papírzsepit-itthon" érzés, az ez:

muszáj a képzeleteimről írnom 
a valóság szörnyűbb lenne

És a vers, ami a kötet címéül is szolgál:




Egyik legkedvencebb, ami most kezd betalálni:


Ami még külön tetszett, az a slam. Az utóbbi időben élek-halok a slam poetry-ért, és ez, ami benne van a kötetben is, nagyon-nagyon betalált, tökéletesen beleillik a zsánerembe, és talán ez is megadta hozzá azt a bizonyos plusz löketet, amiért a könyv bekerült a kedvenceim közé.❤


_____________________________________________________

Miért is ajánlom ezt a kis kötetet? 

Azért ajánlom, mert...
- a mai fiatal lányok tulajdonképpen ugyanazt élik át, mint amit Kitti leírt ezekben a versekben. És, ha nagyon megfigyeli az ember, akkor még a sorrend is ugyanaz. Mármint az a sorrend, ahogy a három rész követi egymást.
- a nyelvezete egyszerű, nincs semmi takargatnivalója, a színtiszta érzelmeket sugározza az olvasó felé, és ettől olyan gyönyörűek.
- őszinteség. Ez minden szóban ott van, és ilyet már nagyon rég tapasztaltam.

És még miért ajánlom?
- szomorú bevallani, hogy a kortárs versek a mai világban nem sok hangot kapnak. Max. ha az embernek annyi kapcsolata van, hogy az első megtett lépése után is máris milliárdok szeretik. A kisebb, feltörekvő költőknek esélyük sincs kinyitni a szájukat, és ez azért szomorú. Azzal, hogy elolvassuk Kitti és más költők verseit, esélyt adunk nekik az ismertségre. 💓

Köszönöm szépen, hogy elolvastátok ezt a röpke bejegyzést. Kittit a következő oldalakon találhatjátok meg:

Tumblr: Katona Kitti


Share:

NYEREMÉNYJÁTÉK | EREDMÉNYHIRDETÉS

A nyereményjátékkal kapcsolatban vegyes érzelmeim támadtak, amelyeket lesősorban azért nem részletezek, mivel a személyes tapasztalatok agyi mappámba kerültek, amelyeket ha megosztanék, kész világháború alakulna ki, a Húsvét pedig nem épp arról szól, hogy egymást marják az emberek...

Ezt a bejegyzést jóval korábbra terveztem, csak a vizsgák teljesen kikészítettek, aztán közbe jött a konfirmáció, amin szükségszerűen jelen kellett legyek, a múlthét pedig olyan gyorsan eltelt, hogy már alig emlékszek belőle valamire.

Az elkövetkezendőkben 3 recenzióval érkezek és 2 további könyvértékeléssel, amelyeket remélem, még áprilisban meg fogok tudni írni. ❤

És akkor a nyertesek:




Az, hogy ki melyik könyvet fogja megkapni, a kapcsolatfelvétel után derül ki. A nyereményeket megszámoztam, és mindenkinek mondania kell egy számot, és amit a szám takar, az lesz a nyereménye. Megkérem a nyerteseket, hogy a közeljövőben keressenek meg... tulajdonképpen bárhol, hogy meg tudjuk beszélni a részleteket.

Megoldókulcs:


Első feladat

a) Zoey Nichols (Baráth Viktória: Első tánc)
b) Hangay Emília (Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten)
c) Kate Hollander (Diana Landry: Nem bújhatsz el)
d) Lena Wall (Helena Silence: Enigma)
e) Aiden Cross (Anne L. Green: Elvarratlan szálak)
f) Winie Langton (Vivien Holloway: Winie Langton történetek sorozata, pontosabban Mesterkulcs, Tolvajbecsület, A hóhér kötele, A bross, Tolvajok kézikönyve, Mechanikus farkas)
g) Kate Harris-Woods (Sienna Cole – Laura Porter: Száz évvel utánad)
h) Hannah Logan (Renáta W. Müller: TestVÉR 1)
i) Anthony Jonathan Edwards (Mimi Taylor: Fekete Bárány)
j) Flanna (Krencz Nóra: A hordozó)

Második feladat

a) A. M. Aranth: Oculus 
b) A. O. Esther: Elveszett lelkek 
c) Baráth Katalin: A fekete zongora 
d) Becca Prior: Stockholm-szindróma 
e) On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal? 
f) Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája

Harmadik feladat

- Sokszívű (Szurovecz Kitti: A sokszívű) 
- Örökös (Lilly Shade: Az örökös) 
- Újrajátszás (P. C. Harris: Újrajátszás) 
- Első tánc (Baráth Viktória: Első tánc) 
- Száz évvel utánad (Sienna Cole 
– Laura Porter: Száz évvel utánad)
______________________________

Mindenkinek Áldott Húsvétot kívánok és sok-sok locsolót és vizes vedret! :D
Share: