♥Elfogadtam, hogy az életem megváltozik, és sosem leszek többé az, aki voltam. Megnyugodtam.♥
Előzmények
Őrülten imádom a maffiát, nem hiába kettőből két történetem a maffiára épül, így adott volt, hogy ez a könyv egyszer még a polcomon fog ülni, akár jó, akár nem. Még nem olvastam Vikitől, teljesen ismeretlenül álltam a könyv előtt, a fülszöveget is csak akkor olvastam el, amikor megvettem a könyvet, meg még előzőleg, amikor megjelent, így viszonylag tudatlanul lapoztam fel az első oldalakat, amikor elfoglaltam a helyemet a vonaton.
Valóban te irányítod a saját életedet?
Ana Moreno békésen él Albuquerque leggazdagabb negyedében. Mindene megvan, amiről egy nő álmodhat: csodás ház, személyzet és egy milliomos vőlegény, akivel boldogan tervezgetik az esküvőjüket. A rózsaszín álomvilágnak azonban vége szakad, amikor egy este ismeretlenek elrabolják Anát. A lány ekkor döbben rá arra, hogy az élete mégsem volt olyan fényes és csillogó, mint ahogy azt gondolta. Fogvatartója válaszút elé állítja: ha életben akar maradni, meg kell tanulnia alkalmazkodni ahhoz a kegyetlen világhoz, amibe került. A titkok és csalódások hálójában őrlődve azonban arra még ő sem számít, hogy a bosszúvágy egy teljesen új emberré fogja átváltoztatni.
Hol a határ jó és rossz között? Mire lehet képes az ember, ha a bosszú hajtja? Vajon létezhetnek valódi érzelmek egy kegyetlen világban, vagy csak az érdek vezérli a tetteinket?
Baráth Viktória, az Első tánc című nagy sikerű könyv szerzője ezúttal egy izgalmakban, érzelmekben és erotikában gazdag történetben mutatja be az alvilág rideg valóságát.
Szereplők
Ana. Nagyszerű karakterfejlődés észlelhető az ő esetében, ilyen változást nem is tudom már, hogy hol láttam utoljára. Az elején, megmondom őszintén, idegesített, és olyan szinten tört rám a vágd-pofán szindróma, hogy az szinte már hihetetlen. De a közepe fele - rögtön az első találkozó után, amikor Ryan megengedte, hogy a szobában lakjon - elkezdődött az a bizonyos változás, amire mindenki már tűkön ülve várt, az eredmény pedig felülmúlta minden számításunkat.
Ryan. Jézuskanemesebbikfele! Basszus. Atyavilág. Jézuskagyerele. Úristen. Anyámborogass. Ez a pasi elrabolta a szívemet, odarakta a sajátja mellé, amit elvitt - NAGYON REMÉLEM, HOGY CSAK ELVILEG - a másvilágra. Ez a férfi hihetetlen, tökéletes, és kell egy otthonra, de úgy, hogy ne lássa senki, mert nem adom oda, még csak kölcsönben sem. Imádtam, nincs is erre jobb szó. Még az elején beleszerettem, amikor megvolt adva neki a lehetőség, hogy lelője Ana-t, de ő mégsem tette - később pedig kiderült, hogy miért.
Rick. Nem túlzottan szimpatizáltam vele, valamiért számomra is, mint Ana számára is, egy hatalmas meláknak tűnt, aki csak azért volt ott, hogy védje az embereket, de az utolsó fejezetben, amikor kiderült, hogy Ryan MEGHALT..., amikor Rick odamegy Anahoz, és azt mondja neki, hogy főnök... na, ott megdobogtatta ő is a szívemet.
Történet - kisebb-nagyobb spoiler meg kirohanás, nem kell megijedni -
– Nem akarom megfogni – ráztam a fejem.
– Nem a farkamat nyomom eléd, ez csak egy pisztoly, nem kell tőle félned!
– Miért, a farkadtól kéne?
Imádtam. Na, jó, enyhén fogalmaztam, de ha most le kéne írnom, hogy mi minden kering a fejemben dél 12 óta, akkor letiltana az egész rendszer, csupán csak szeretetből.
Vázolom a helyzetet. Suliba voltam, rövid program, filmet néztünk, én a telefonom kislámpájával olvastam. A végén összecsaptam az egész könyvet, rávágtam az asztalra, és olyan csúnyán néztem az emberekre, hogy szerencsétlenek azt hitték, le akarom őket gyilkolni. Ugyanilyen durcás, üres fejjel lépkedtem osztálytársammal a buszmegálló felé, elhaladt mellettünk két csávóka, és odaszólt a srácnak, akivel sétáltam lefele, hogy vigyázzon rám, mert megérdemlem. Először mindketten csak néztünk, aztán amikor elég távol estünk tőlük, akkor felröhögtünk. Izgi nap, izgi gondolatok, és most itt vagyok, ezt a bejegyzést körmölöm, és 6 órával az olvasás befejezése után még mindig nem tudom, hogy mit kéne kezdenem magammal.
Maga a történet igazán izgalmasra sikeredett, tökéletesen megfelelt az álom-könyvemnek, sőt meg is haladta a mércét, és elérte, hogy a későbbiekben kismilliárdszor elővegyem, és rongyosra olvassam. Továbbá azt is bebizonyította, hogy Viki könyveit érdemes lesz a továbbiakban figyelnem (az Első tánc várólistás...), mert szinte ezer százalék, hogy valami olyasmit fogok olvasni, ami jó, kikapcsol, elrepít egy olyan világba, ami ismerős is, meg nem is, amiben én élek, és ami teljesen különbözik az enyémtől.
– Kényelmetlen ez a szar! Ez nem én vagyok, úgy nézek ki, mint egy kibaszott pincér!
– Igazad van, az összes pincér ötezer dolláros Yves Saint Laurent szmokingban jár – vontam fel a szemöldököm, de úgy tűnt, hogy nem győztem meg. Erősebb fegyverre volt szükségem. – Amúgy.. Szerintem irtó szexi!
Közelebb hajoltam hozzá, és játszani kezdtem az ingje gombjaival, mire átkarolt, és a fenekembe markolva húzott magához.
– Azt mondod? – kérdezte halkan, mire én bólogattam, és megnyaltam az alsó ajkamat. – Lerángatnád rólam?
– De még mennyire! – duruzsoltam csábosan, aminek a hatását már éreztem is a hasamhoz nyomódó ágyékán.
– Azt hiszem, eggyel nagyobb nadrág fog kelleni, ha ezt így folytatod.
Imádtam ezeket a jeleneteket, annyira életszerűek, humorosak és kellőképp pillangó-riasztóak voltak, hogy alig bírtam nyugton ülni a székemben.
Hogy ajánlom-e? Csúnyán fogok nézni, ha még nem vettétek a kezetekbe, hogy elolvassátok. Aki szereti a humort, a kellemes erotikát, a maffiát és az erőssé vált, határozott női főhősöket, annak Viki világában a helye, hogy elkalauzoljon minket oda, ami egyszerre veszélyes, izgalmas és csodálatos.♥♥♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése