Molyos kihívás
Szabályok:
– Nem baj, ha nem sikerül minden áldott nap posztolni! Csúsztathatod az egészet, vagy pótolhatod egyben, majd meglátod, ahogy jól esik.
– A kihívás kezdete és vége közti időszakban bármikor elkezdheted és befejezheted, a lényeg, hogy időn belül történjen, és mindet írd meg (tehát mondjuk ne hagyd ki a negyedik napot, vagy a tizediket, stb.)
– Ha megvagy mind a 12 nappal, lezárult számodra a kihívás, hozzászólásban linkeld be a blogodat, és ellenőrzöm! :) Ellenőrzés után megy a plecsni.
Negyedik nap
Ugh, hogy én menyire vártam már ezt a kihívásnapot és a tegnapot!
 |
| Dunapart |
Néhány hete tudom, hogy az október 22-ét nagy valószínűséggel a buszon és Pest valamelyik pontján fogom tölteni, minimális alvással, rengeteg édességgel és ropival, és jó néhány elvetemült, őrült emberrel.
A városi csoport meghívást kapott az Egy Nap Pesten c. rendezvényre, és - mivel van néhány tag, akik nálunk is táncolnak legalábbis azt hiszem, hogy ez a meghívás oka - velük tartottunk.
 |
| A Parlament mögött... |
Reggel háromkor keltem, hogy négykor el tudjunk indulni, ami - szép szóval - kegyetlenség volt. Képtelen vagyok úgy aludni, hogy mozgó, instabil valamin vagyok, így konkrétan csak ma, öt után - akkor léptem be a házba - tudtam elaludni. Mondjuk miután átjöttünk a határon, megpróbáltam aludni, de nem sokra mentem.
A határnál a vámosok szeretetét annyira éreztük, amennyire csak lehetett, mivel több mint másfél órát ott ültünk. (Ez visszafele sem történt másképp, csak itt az volt a ráadás, hogy nem engedtek pisilni menni...) Ezzel még nem is lenne baj, de olyan pontosan érkeztünk az első program helyszínéhez, amilyen pontosan csak lehetett, ugyanis bementünk a nézőtérre, és máris leoltották a villanyt, mert kezdődött is.
Az első program a Páva Matiné első felvonása volt, AMI
 |
| Az ajándékok innen is, onnan is. |
ELKÉPESZTŐEN FANTASZTIKUS VOLT. Olyan embereket láthattam élőben, akikkel talán sosem fogok találkozni többé, és akikre már az első adás óta felnézek. Példának okáért ott volt a Fundák-Kaszai páros, akiket imádok, és akiknek napi szinten nézem az előadásaikat a YT-n. Imádom Lili hangját, a Cigányos előadásukban valami fantasztikusak voltak, de most sem voltak rosszak, sőőőt.
Elképesztőek voltak a kisebb táncosok is; Patonai Bátor külön kedvencem volt. Őt már az élő adásokban is imádtam, szemtől szembe állni vele és hallgatni őt fantasztikus volt.
Ezután jött az ebéd, ami nem igazán volt a kedvemre, majd jött a Parlament, ami... nagy volt. Biztos jó benne bújócskázni... Kaptam valami fejhallgatót, ami - a lépcsőhöz érve - elnémult, így a fele előadást nem hallottam. Nagyon érdekes volt a nő hangja, a fejhallgatóban pedig pláne, de tetszett - és az előadás is.
 |
| A nő volt a vezetőnk. |
A keksznek eszmei értéke van, és nem számít, hogy ripityára tört. Brigivel addig gondolkodtunk rajta, ameddig eljutottunk arra a következtetésre, hogy ezt a kekszet a jövendőbelimnek fogom adni, ezzel is jelképezve, hogy mennyire szeretem őt. A szeretetem még abban is ki fog nyilvánulni, hogy elmondom-e neki, hogy ezt a kekszet '16-ban - vagy korábban? - sütötték (?), és jobb lenne nem megenni...
Ekkor már rendesen besötétedett, éhes voltam, és hullafáradt, de az utolsó program még hátravolt. Elmentünk a várba, ahol a kivilágított város még gyönyörűbb volt, mint nappal. Ja, és kaptunk puliszkát, juhtúróval megspékelve. Finom volt. :3
Összességében milyen volt? Még nem tudta teljesen felfogni, de majd szólok, ha sikerült.
A képeket az osztálytársam készítette. ^^ Thanks, Bandi. <3
