Erre a sorozatra még akkor bukkantam, amikor a tévében is leadták. Azt hiszem, talán az M1-esen ment, valami 2012-14 között. Az első rész képkockái mélyen a fejembe ragadtak: Zoe és Wade első közös... baeszélgetése a kocsi anyósülésén. A romantikus lelkemnek már akkor tetszett az ő kapcsolatuk, főleg azért, mert Wade... na, jó. Wade miatt kezdtem el ismét nézni ezt a sorozatot. Kész, lebuktam, ennyi volt.
Mindezek ellenére sokáig halogattam a kezdést. Kicsit féltem attól, hogy az emlékeimből összekovácsolt kép teljes mértékben ellentétben áll a sorozattal, és nem akartam csalódni, nem akartam olyasmire pazarolni az időmet, ami nem éri meg.
Szeretem a kisvárosban játszódó történeteket: mindenki ismer mindenkit, mindenkinek van valami köze mindenkihez, nagy az összhang és a csapatszellem, és MINDIG történik valami. MINDIG van valami furcsa titok, ami miatt a néző és a szereplő álla is nagyot koppan. Bluebellben jó a hangulat, a lényem egyik része nagyon szívesen élne ott, a másik viszont ódzkodik tőle, és pont amiatt, amiért ott szeretne élni. Sokszor baromi félelmetes tud lenni, ha a város másik végében élő ember is tud rólad szinte mindent, és az is, hogy ha neadjisten kiderülne egy piszkos kis titkod, akkor egyből rájön mindenki arra, hogy kivel, hogyan és miképp csináltad azt. {{Itt most pont arra a jelenetre gondolok, amikor Lemon kihallgatott egy beszélgetést, miszerint egy idős, 50-60 közötti férfi szeretőjét összekarmolta egy macska, viszont az a bizonyos nő házas. Másnap Lemon találkozott egy/a nővel, aki véletlenül elkottyantotta, hogy összekarmolta őt a macskája a mellkasán, viszont neki nincs is macskája... Aha, látom, most már érthető, mire is gondolok.}}
Zoe karaktere eddig nagyon bejött, bár a döntésképtelensége miatt sokszor az agyamra ment. Az önfejűsége vitte a legtöbbször a bajba, no meg az, hogy sokszor akarta azt, ami nem lehet az övé. A beilleszkedési próbálkozásai rendben vannak, tökéletesen bemutatja azt az élethelyzetet, amikor egy városon született és eddig ott is élő nő hogyan kezeli az új környezetét, azaz a falut/kisvárost, ami teljes mértékben ellentétben áll az akkori életvitelével.
Wade-et imádom, pedig rengeteg hibája van, és nem a jellemében, hanem a karakterében. SPOILER Elméletileg szerelmes Zoéba, és mindenáron meg akarja szerezni őt, mint tartós barátnőt. Értem. Ez rendben is van, a személyiségük és a kinézetük is passzol egymáshoz, ők lennének az a bizonyos "tökéletes pár". Wade az álompasi, szemtelenül jóképű, és megtestesíti mindazt, amit a fiatal lányok elképzelnek maguknak. Sokszor pimasz, tele van tesztoszteronnal. Nos, ez a kettő (a férfiassága és a vágya) azért nem fér meg egymás mellett, mert Wade egy fikarcnyit sem harcol Zoéért, annyira töketlenül viselkedik, ha a nőről van szó, hogy azt el sem tudjátok képzelni. SPOILER VÉGE
Lavon karaktere is nagyban hasonlított Wade-hez, hogy az valami hihetetlen, viszont ebben az esetben megértem az ódzkodást, hiszen a lány egy csöppet foglalt. Lavon-on amúgy rengeteget lehet nevetni; amilyen nagy, sokszor akkora hülyeségeket talál ki, máskor meg ő a legkomolyabb a bandából.
Lemon egy kígyó. Egy álszent, vinnyogó, két-lábbal-rúgnám-ki-a-világból kígyó. Így női karaktert ritkán utálok, de ő nagyon kiérdemelte ezt a címet. Érdekes lenne a személyisége, ha nem rejtené a hárpia védőburok alá.
Brick-nél sosem tudom, mikor kell őt bírni vagy épp utálni. A lányához hasonlóan ő is sokszor viselkedik úgy, mintha az övé lenne a világ, viszont látszik rajta, hogy sok a tapasztalata, és tudja, mikor kell engedni vagy épp jól viselkedni az emberrel/Zoéval. Többnyire a saját javát nézi, de előfordul, hogy megjön az esze, és olyat tesz, ami mindenkinek jó.
És végül a hatalmas és utánozhatatlan George Tucker, aki bár sikeres, jól néz ki, engem nem nyert meg magának. Azt hiszem, amikor még a tévében néztem, neki szurkoltam, de most sokkal inkább Wade párti vagyok. George tiltott zóna, és nem, nálam most nem a tiltott gyümölcs a legédesebb. Túl nyugis számomra ez a pasi, olyan, aki megtervez mindent előre, és semmit sem bíz a véletlenre. Bár sokszor nem ezt mutatja, mégis... mellette az élet olyan unalmas lenne, mint egy olyan faluban, ahol egyedül élek.
Hogy miért is ajánlom ezt a sorozatot?
Megnevettet. Ledöbbent. Bemutat egy olyan világot, egy kisvárost, ahol én is élhetnék. Olyan szereplőket, akiknek emberi hibájuk van, nincsenek túleszményítve.
Ajánlom, mert szórakoztat, kicsit kiragad a saját kis világomból és mégsem, mert azt az érzést is kelti, hogy ez bizony velem is megtörténhetne.
Óh, és persze Wade miatt. Ő mindent visz. Hozza a könyves álompasi érzést, és ez nagyon kellett most nekem.
Zoe karaktere eddig nagyon bejött, bár a döntésképtelensége miatt sokszor az agyamra ment. Az önfejűsége vitte a legtöbbször a bajba, no meg az, hogy sokszor akarta azt, ami nem lehet az övé. A beilleszkedési próbálkozásai rendben vannak, tökéletesen bemutatja azt az élethelyzetet, amikor egy városon született és eddig ott is élő nő hogyan kezeli az új környezetét, azaz a falut/kisvárost, ami teljes mértékben ellentétben áll az akkori életvitelével.
Wade-et imádom, pedig rengeteg hibája van, és nem a jellemében, hanem a karakterében. SPOILER Elméletileg szerelmes Zoéba, és mindenáron meg akarja szerezni őt, mint tartós barátnőt. Értem. Ez rendben is van, a személyiségük és a kinézetük is passzol egymáshoz, ők lennének az a bizonyos "tökéletes pár". Wade az álompasi, szemtelenül jóképű, és megtestesíti mindazt, amit a fiatal lányok elképzelnek maguknak. Sokszor pimasz, tele van tesztoszteronnal. Nos, ez a kettő (a férfiassága és a vágya) azért nem fér meg egymás mellett, mert Wade egy fikarcnyit sem harcol Zoéért, annyira töketlenül viselkedik, ha a nőről van szó, hogy azt el sem tudjátok képzelni. SPOILER VÉGE
Lavon karaktere is nagyban hasonlított Wade-hez, hogy az valami hihetetlen, viszont ebben az esetben megértem az ódzkodást, hiszen a lány egy csöppet foglalt. Lavon-on amúgy rengeteget lehet nevetni; amilyen nagy, sokszor akkora hülyeségeket talál ki, máskor meg ő a legkomolyabb a bandából.
Lemon egy kígyó. Egy álszent, vinnyogó, két-lábbal-rúgnám-ki-a-világból kígyó. Így női karaktert ritkán utálok, de ő nagyon kiérdemelte ezt a címet. Érdekes lenne a személyisége, ha nem rejtené a hárpia védőburok alá.
Brick-nél sosem tudom, mikor kell őt bírni vagy épp utálni. A lányához hasonlóan ő is sokszor viselkedik úgy, mintha az övé lenne a világ, viszont látszik rajta, hogy sok a tapasztalata, és tudja, mikor kell engedni vagy épp jól viselkedni az emberrel/Zoéval. Többnyire a saját javát nézi, de előfordul, hogy megjön az esze, és olyat tesz, ami mindenkinek jó.
És végül a hatalmas és utánozhatatlan George Tucker, aki bár sikeres, jól néz ki, engem nem nyert meg magának. Azt hiszem, amikor még a tévében néztem, neki szurkoltam, de most sokkal inkább Wade párti vagyok. George tiltott zóna, és nem, nálam most nem a tiltott gyümölcs a legédesebb. Túl nyugis számomra ez a pasi, olyan, aki megtervez mindent előre, és semmit sem bíz a véletlenre. Bár sokszor nem ezt mutatja, mégis... mellette az élet olyan unalmas lenne, mint egy olyan faluban, ahol egyedül élek.
Megnevettet. Ledöbbent. Bemutat egy olyan világot, egy kisvárost, ahol én is élhetnék. Olyan szereplőket, akiknek emberi hibájuk van, nincsenek túleszményítve.
Ajánlom, mert szórakoztat, kicsit kiragad a saját kis világomból és mégsem, mert azt az érzést is kelti, hogy ez bizony velem is megtörténhetne.
Óh, és persze Wade miatt. Ő mindent visz. Hozza a könyves álompasi érzést, és ez nagyon kellett most nekem.
Imádtam, szeretnivaló sorozat imádnivaló szereplőkkel. Az igazat megvallva kezdetben George párti voltam, de aztán...Így volt jó, ahogy volt.
VálaszTörlés