Lilly Shade - Az örökös

Mindig erőssssssen gondolkodóba esek, amikor magyar könyveket olvasok. Nem csak azért, mert a molyos százalékuk viszonylag a béka segge és a pokol legmélyebb bugyrai közt ingadoznak, hanem azért is, mert ha valaki azt mondja, hogy kortárs szórakoztató irodalom, akkor BIZTOS, hogy Cassandra barátném nevét fogják először kimondani, és nem... tegyük fel Böszörményi Gyuláét. Tudjátok... ez egy kicsit szégyen. Hallottam már olyat is, hogy valaki direkt nem olvas magyar írótól származó könyvet, mert biztos, hogy kalapszart fog olvasni, azt pedig megkaphatja úgy is, ha kimegy az utcára...

Igaz, ami igaz, vannak TÉNYLEGESEN borzalmas magyar szerzős könyvek, de ez még mindig nem azt jelenti, hogy nincs EGY SEM, amelyik megérdemelne egy esélyt. Akár hiszitek, akár nem, a hatalmas AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN is vannak olyan könyvek, amelyek MEGLEPŐ MÓDON ugyanolyan - sőt talán méginkább - borzalmasak, mint egy sokak által utált magyar könyv. 

Azt hiszem, ilyen a címben említett könyv is. A százaléka a jelenlegi állás szerint 63, de még mielőtt nem csillagoztam, 61 volt. Ez két dolgot jelent: 1) alul van értékelve; 2) kevesen ismerik -> esélyt sem adnak neki, csak mert MAGYAR. Néha abban reménykedek, hogy a legtöbb könyvolvasó nem használja a molyt, mert az utóbbi megállapításom iszonyatosan elkeserítő.

Lilly Shade elsőkönyves magyar szerző. Rettenetes, igaz? Szaladjatok, úgysem lesz ez egy jó könyv, biztos egy rakat szar, amit az útról is összelapátolhattok, ha nagyon kakit akartok látni. Érződik az irónia? Remélem, mert amikor ezt a könyvet olvastam, aztán a róla szóló értékeléseket, igazán a bögyömbe került majdnem mindenki...

Egyet azért tisztázzunk: a könyv tényleg nem tökéletes, megvannak a maga kis hibái, és biztos van, akik ezektől a hibáktól nem tud eltekinteni, SŐT... De azt is meg kell említenem, hogy nagyon nehéz egy könyvet megírni (tapasztalat). Megvannak a hátoldalai is, főleg az első könyvnél... és ha valaki az első könyvnél várja a nagy, világméretű robbanást, az nagyon eltévedt.

Kezdeném azzal, ami nem tetszett. Nincs sok, de azért megemlíteném őket.

Jessica nővére teljes mértékben kikészített. Na, jó, ez enyhe kifejezés. Tudjátok, minden könyvben van egy olyan karakter, aki mindenkinek antipatikus... olyan Szörnyella de Frász szerű. Na, ő olyan volt. Kikészített, szívem szerint a falnak vágtam volna a könyvet.

Helyzetenként Jessica gondolkodásmódja is hagyott maga mögött valami kivetnivalót... de ez nem készített ki annyira, mint az egy bekezdéssel fentebb említett hölgyemény.

A másik negatívum, ami miatt a begyembe került ez a könyv, az az volt, hogy egy-egy szemszögpár ugyanazt mesélte el. Úgy értem, Jessica elmeséli a saját szemszögéből, aztán William is. Ettől túlságosan is vontatottá, unalmassá vált az egész... és röviddé. Nagyjából három óra alatt befejeztem a könyvet, és el kell mondanom, az alig 300 oldal alatt alig történt valami. A fülszövegben  említett örököst még beszélni sem hallottuk - elvileg -, a függővégtől a hideg futkos a hátamon... mondjuk az utóbbi még jó tulajdonságnak is bemondható.

Lényeg ami lényeg: el vagyok borzadva. Nem a könyvtől, nem-nem. Csak azt nem értem, ez a könyv miért rosszabb, mint mondjuk egy Lakatos Levente könyv? Vagy miért említik egy szinten a Szürkével? Oké, főnök-alkalmazott... de az nektek tiszta, hogy NEM CSAK a Szürkében van főnök-alkalmazott viszony, hanem egy bármilyen más erotikus könyvben? Remélem.

Ajánlom minden olyan embernek, aki szereti az erotikus könyveket. Ajánlom azoknak is, akik csak most ismerkednek ezzel a témával; nincs benne túl sok erotikus rész, és ami van is, az is kellemes a szemnek meg a léleknek... :)

Ajánlom továbbá a többi magyar regényeket is. NEM BÁNJÁTOK MEG. Oké, van rá példa, amikor igen, de ez nem azt jelenti, hogy tényleg minden magyar könyv SZAR.