Sarah Addison Allen - A csodálatos Waverley-kert

SAA könyveitől mindig rettegek. Basszus, nem tudom, mi van velem, de a mostani olvasmányaimat félve kezdem el.

Tehát. SAA eddig elolvasott két könyve alapján már tökéletesen tisztában voltam, mire számíthatok ebben a nyitókötetben. Már nagyjából tudtam, hogy fog kinézni a történet felépítése, hogy a szereplőket valószínűleg imádni fogom, és a történet cselekményét is.

A sejtéseim beigazolódtak.

Csupán akkor tévedtem egy keveset, amikor elkezdtem olvasni, mert akkor pont nem voltam abban a hangulatban, amikor megéri SAA-t olvasni. Mert SAA-hoz hangulat kell.

Három elolvasott könyv után állíthatom, hogy az írónő művei olyan hangulatot és érzést sugároznak magukból, mint a Született feleségek sorozat. Mindenki ismer mindenkit, mindenki tud mindent mindenkiről, vannak furcsa emberek, vannak gazdagok, akik az égig vannak szállva maguktól, vannak újak, ismeretlenek, akik próbálnak beilleszkedni az új életükbe, régi és új szerelmek, csalás, ámítás, gyűlölet és szeretet.

Érdekes az, amit ettől a könyvtől kaptam. Az olvasás után is sokat gondolkodtam rajta. Clairetől megtanultam azt, hogy a kényszerű befele fordulással csak azt érem el, hogy ujjal mutogatnak rám, még akkor is, ha segítem a kisvárost. Az, hogy elvonta magát az újtól, a férfiaktól, csak azt érte el, hogy egy begyepesedett, visszahúzódó, konzervatív emberré vált, akinek a határait faltörő kossal kell áttörni, mert máskülönben minden egyébfajta próbálkozás semmit sem ér.

Sydney rádöbbentett arra, hogy hiába akarok elmenni, világot látni, újat tapasztalni, az otthonom mindig ott lesz, mindig visszavár, történjen akármi, ott menedéket, munkát, szeretet lelek. Azt is megtanultam, hogy a régi szerelmeket, a régi sebeket felszakítani egy visszafordíthatatlan folyamat. Néhány percig azt gondoltam, az első szerelme otthagy csapot–papot, és visszamegy hozzá, de amikor jobban belemélyedtem a történetbe, rájöttem, hogy ez lenne a világ legrosszabb döntése.

David megjelenése volt a tetőpont a z egész cselekményben. Akkor kikerekedett szemmel ültem, olvastam, és alig bírtam abbahagyni.

Van egy olyan sejtésem, hogy a fának köze van Loreleihez. Nem tudom, pontosan mi, remélhetőleg a következő kötetben ez kiderül, de nagyon felkeltette az érdeklődésemet.

SAA rajongóknak kötelező olvasmány, bár lehet, picit csalódni fognak benne. :)