K. M. Smith - A szerelem ezer arca

A ​szerelem ezer arca az első könyvem. 2013-ban álmodtam valamit, egyetlen kép volt, egyetlen pillanat és másnap elkezdtem írni egy történetet. A mondatok néha folyóként ömlöttek belőlem, alig tudtam megzabolázni őket, de sikerült némi rendet tennem közöttük, így született meg ez a könyv.

Szeretek kortárs magyar íróktól olvasni. Tudom, a legtöbb egykönyves, romantikus könyv szerzője, és a moly szerint K. M. Smith is ilyen, és igen, tudom, hogy ilyenkor nem túl sokat vár el az ember lánya, de azért én mégis hatalmas lendülettel vágtam bele az olvasásba.

Tévhit kering a legtöbb magyar olvasó között, miszerint ha magyar szerzős a könyv, és ne adj Isten, annak a szerzőnek csak egy könyve van, az is romantikus-erotikus, akkor biztos szürke-copy, vagy legalábbis annak a csodának a töredéke. Mivel én csak most kezdem el felfedezni a magyar szerzők világát, megpróbálok nem rájuk hallgatni, és úgy olvasni, hogy előzőleg nem kérdezek senkitől, még a molyos értékeléseket sem olvasom el.

A könyv már régóta várat magára, beletettem egy csomó várólistás kihívásba, így most már tényleg muszáj volt elkezdjem. Egyrészről kellemes csalódás volt, másrészről: Publio, nekem a pofám égne, komolyan. Mivel hogy Publios ez a könyv, és ez rettenetesen meglátszik... az egészen. De ezt majd a végén, nehogymár a rossz dologgal kezdjem.

Történet

Magyarországon kezdődik, Katy Stevens színházban dolgozik, behívják Londonba egy meghallgatásra, ahol esélyt kap egy amerikai filmszerepre. A párja Robert Thomas, a világhírű színész lesz, aki a titokzatosságáról, a megfejthetetlenségéről híres. Ez így oké.

Forgatás, első csók, első csók a való életben is, érzelmek kibontakozása. Tudjátok, ami ilyenkor történni szokott. Nekem, a kapcsolatukat nézve az az egy kivetnivalóm van, hogy túl hamar mondták ki a bűvös szavakat. Ráért volna még.

Szereplők

Katy túl sok mindent kapott a történet alatt. Értem én, az írónő szadista hajlamai picikét elszabadultak, de ez egy picit sokkk volt. Amúgy egy nagyon szimpatikus, kedvelhető karaktert hozott ki belőle, aki elé hatalmas karriert állított.

Robertet sikerült úgy alakítania, hogy igazán megkedveljem, de azt nem érte el, hogy felkerüljön az álompasi listára. (Ha esetleg kijönne a történet bővített verziója, akkor lehet, másképp történne a dolog) Robertben is. és Katyben is sok a kiaknázatlan lehetőség, ami miatt kár lenne így hagyni ezt a könyvet.

Spoileres rész, amit nem kell elolvasni azoknak, akik tervezik a könyv olvasását

Miért kellett Katy meghaljon? Oké, értem én, kellett a drámai vég, meg minden, de nem szenvedett már eleget ez a lány? Sőt, előtte állt az élet, a szerelme, végre minden rendben volt, erre... bamm. Ideges voltam, mikor befejeztem, alig tudtam elaludni, végig ezen kattogott az agyam.

Az ex és a magyar nő együttesét is soknak találtam. Most már vagy egyik, vagy másik. Ja, és Nináról nem is beszélve. Úgy lett egy picikét beállítva, hogy Rob egy csődör, aki nem képes a farkát a nadrágjában tartani, pedig ez látszólag nem így volt.

Korrektúra, szerkesztés, meg a többi. Na, ezek itt nem voltak. Tényleg nem. Elütések, vesszőhiány, kitekert, értelmetlen mondatok. Csak így néztem és bámultam: A Publio tényleg ennyire lesüllyedt? Olvastam jó Publios könyveket, legalábbis amelyek szerkezetileg jók voltak. Ez nem volt az. Végig az volt az érzésem, hogy blogot olvasok, és ezért ment olyan gördülékenyen az olvasás.



Ezt a történet nem az a felejtős fajta, főleg úgy, hogy egész éjjel ezen kattogtam. Nekem tetszett, a maga módján, és bánom, hogy nem lett jobban átnézve és kisegítve, mert tényleg tele van lehetőségekkel, és remélem, hogy az írója nem hagyta abba az írást, mert igazán kár lenne érte. :)